"Ne vedd túl komolyan az életet! Úgysem éled túl."
KeresésUtolsó kommentek
- 3D, krisztian: a 3d az nagyon nagy királyság... volt egy mese bemutató... »
- 3D, Toka: 3D-ben szerintem nagy élmény ez a film. Meg van... »
- 3D, Uzsó: Az utolsó részt akár ki is törölheted, mert nem így... »
- 3D, Tibcsi: Én láttam mind 3 eddigi végső állomást, hát nagy fordulatok... »
- Póker az elmúlt héten, Toka: Ja azt nem is írtam, hogy Reboy egy AK ellen... »
Te jóóóó ég mi ment itt ma...
Ugye felvetettem anno még ennek a fura szilveszternek a lehetőséget. Nagyon érdekelt, hogy mi sülhet ki belőle, hisz nem volt sem helyszín, semmi konkrétum, csak egy felhívás volt a barátaimnak, hogy mit gondolnak, jó lehet-e ez.
Eleinte az volt a terv, hogy Uzsónál lesz, de ezt meghiúsította, hogy anyukája itt akar ünnepelni. Utána kicsit reménykedtem, hogy hátha Feri is benne van ebben a dologban, és akkor lehet nála. Ez egészen tegnapig kérdéses volt, ezért nem is mondtam más helyötletre semmi konkrétat senkinek, mert vártam. Igazából a hely csak egy bónusz lett volna (bár ott is gázos lett volna az alvás dolog nekünk Uzsóval) az egészhez, reménykedtem benne, hogy Ferkóval együtt ünneplünk. Ő végül elmegy meghódítani a harmadik x-es generációt. Ferkó kérlek mutasd meg nekik mire vagy képes. Remélem amikor majd mesélsz nekem a buliról a következő szóvirágokat hallom:
"A gép a szaunában"
"Avétfürdő"
"Újévi rombolás"
Geri felajánlotta, hogy lehetnénk náluk is amiért ezer köszönet. Uzsóval és anyukájával a viszonyunk elég kacifántos, és egyedül úgy lehet az elsejei napból is időt lopni magunknak, ha Uzsó itt bulizik a koliban, mert akkor jogos, hogy itt alszik utána. Kamuzni meg nem szeretnénk. Így maradt a koli, az meg érthető, hogy sok mindenkinek bonyodalmas. Így eddig a résztvevők biztos száma: 3 Hát igen ez kicsit csalódás, de valahogy nagyon nem akart ez összejönni. Bár én ennek a két embernek is nagyon örülök!!! (Uzsó, Roli) Még csapódhat ide Szilas és akár Dorka is. Sőt akár Geriék is. Meglássuk!
Elég rossz kedvem volt ma délután ezek miatt a dolgok miatt (szervezések, mindenkinek sehogy se jó), de még inkább elkedvetlenített az, hogy mennyire szétszéledt a társaság. Teszem azt, ha pl kitaláljuk, hogy Ferkónál tolunk egy olyan házibulit, mint szombaton, akkor arra lehet, hogy összerándult volna mindenki... Lehet, hogy mégsem a társaság a lényeg? Vagy a szilveszternek ekkora hatalma van? Who knows?
Na és miért is szerepel a címben a Supertilt?
Leültem omahazni (Toka ha ideges vagy ne pókerezz!!). Közben nekiálltam erről a szervezés dologról beszélgetni és csak folyamatosan húztam fel magam a hülye helyzetnek köszönhetően és közben csak nyomkodtam a call meg a raise gombot...a fold gomb eltűnt a gépről hirtelen. (Toka van fold gomb is!!!!)
Miután úgy tűnt, hogy kitaláltunk egy egész jó megoldást, leültem hogy visszanyerek mindent. Sikerült:) Ámde megint jöttek az üzik msn, hogy akkor mégis legyen máshogy. Szóval úgy alakult, hogy buktam egy elég szép összeget, pont annyit, amennyit tegnap szuper játékkal összekerestem. (Toka egy raktározó karógyökér vagy, lépj ki ha tudod hogy ideges vagy!!!Második legjobb sort el kell dobni!!!!)
Azért történtek ám ma is vidám dolgok!
Átugrott Szilas még pár fiatal csajszibarackkal történő találkozója előtt és toltunk vele is egy Carcassone meccset. Eleinte nagyon vezettem, kidudorodott az intellektualitások közötti különbség (szerinte lemákoltam), majd a végén szénné mákolt (szerinte kidudorodott az intellektualitások közötti különbség), így döntetlen lett az eredmény. Ekkor zajlott a következő párbeszéd:
Szilas - zöld
Toka - fekete
- Na azért dobjunk fel egy pénzt, hogy ki nyer!
- Ne!!! Nem vagyok jó 50-50%-os dolgokban, inkább játszuk le kicsapósban!!!
Mert az mi?:D Le is játszottuk, de előtte pénzfeldobással döntöttük el, hogy ki kap lapot előbb. J 8-am agyonverte Szilas 10 7-t, így kiderült, hogy mégis az én intellektualitásbeli fölényem domborodott ki, ő pedig csak mákolt...
Sikeresen bemutatta tegnap az év blöffjét. Ugyanis all-int tolt egy fenyegető kombinációval (azzal, hogy még tegnap jön Pestre), én pedig bedobtam a lapomat (összecsomagoltam és villámsebességgel elhagytam Uzsó kis lakását).És blöff volt...haver miért pókerezek, ha egy ilyen sima readet nem tudok összehozni??? Így hát annyit kell mondanom, hogy nice hand anyós!!!
2. Gratuláció: Tokának
Letoltam életem leghosszabb netes cashgame session-jét. (a session egyhuzamban eltöltött játékot, vagy valami ilyesmit takar) Mondjuk úgy, hogy nem álltam hadilábon a szerencsével (bár volt pár mákolása a sok csíraboynak), de igazán elégedett lehetek mind a lapjaimmal, mind a nyereséggel, mind a mutatott játékommal. Omaha rulez!:)
3. Gratuláció: Tokának
Rendet raktam a koliszobában! Közben találtam egy jegyzetet, amit a Zsuzsi el akart kérni tőlem. Haveeer, nem gondolhattam, hogy itt is keresnem kell, hisz itt volt a polcomon kb. hat füzet, nem hihette azt normális ember (na itt bukott meg az elméletem), hogy abban található az összes elmúlt 3 félévnyi jegyzetem....így csak otthon kerestem. Na de legalább megvan:) Ja igen, és ezek közül a jegyzetek közül a fele sem az enyém...ejnye Toka.
4. Gratuláció: IC-nek
Állítólag IC tablóképei végtelenek lettek. Hát igen, az adoniszság nálunk családi vonás. Anyu gondolom akkor adoniszia, vagy nemtom hogy hívják a női adoniszt.
Bár ha kicsit realistábbak vagyunk, akkor a 4. gratulációt IC fényképészének és a Photoshop program elkészítőinek ítéljük.
5. Gratuláció: Tokának
Kipróbáltuk Uzsóval a Carcassone-t a kiegészítőkkel. Aztamekkorazsírgépállatság!!!! Magyarul kiváló. Hatalmas küzdelemben győzedelmeskedtem végül barátosnőm felett, ismét a hajrában előztem meg a gondosan kidolgozott jobbágyrendszerem segítségel. Valószínűleg a jobbágyság is családi vonás...így mi vagyunk az első jobbágy adoniszok a történelem során. Bár nem tudom, hogy Toldi számít-e. Na mindegy, valószínűleg sem az első, sem a második hellyel sem fogok felvágni (hisz ismertek, tudjátok milyen szerény srác vagyok). Uzsó azért gondosan visszavágott, ugyanis folyton lelopta rólam a takarót, így a Jég veled című őseposzból idézve bölcs Sanka szavatait: "Kockásra fagyott a felséges rásztáfári tököm!"
Történelmi fordulóponthoz érkezett blogírásom története, ugyanis most először esett meg, hogy több napig nem írtam bejegyzést. Mindezt persze nem ok nélkül. "Tesékittvan":
A buli
Huszonhetedikén, azaz szombaton volt Feri pajtásom nagyon sokadik szülinapja. Emiatt történt úgy, hogy nem a megszokott ütemben történt a bulizásunk. Általában 8 körül szoktunk megérkezni a Morrisonsba, bedobni pár koktélt. (a világ legjobb italakciója ez, garantálom. Haveeer...minden koktél 500!!! ezt nem lehet kihagyni) Most kihagytuk, mert ezen az estén elhatároztuk, hogy úgy bulizunk, ahogy Feri akar. És ő úgy akart bulizni menni, hogy előtte nála legyen eg kis összejövetel, evésivásbeszélgetés. És lőn.
Ferkónak közösen a srácokkal-lányokkal megvettük a rizikó újfajta, többféle játékmóddal ellátott változatát. Alig várom, hogy kipróbáljuk. Már a utazás jó hangulatban telt, hála Sammy barátunknak, aki egyszerűen nem tudta felfogni, hogy ő nem Balit, hanem Johnny-t hozott. Akárhányszor letisztáztuk ezt a tényt, az elkövetkező 10 percben elhangzott valami hasonló párbeszéd:
- Toka akkor te is Balit hoztál?
- Nem Sammy, csak én hoztam Balit...
Megérkezvén Ferkóhoz átadtuk az ajándékokat, és nekiálltunk az oldódásnak. Hát eszméletlen jól sikerült oldódni. Ezért innen át is kapcsolunk állítólag üzemmódba:) (nem vészes a helyzet, emlékszem mindenre (majdnem mindenre), de azt nem állíthatom, hogy józanságom töretlen maradt az este folyamán)
A vendégek folyamatosan érkeztek. Első hullámban Dorka (hogy mivel ütötték el az időt Ferkóval érkezésünkig azt máig nem tudjuk, tény, hogy Ferkó nagyon lassan vette fel a kaputelefont), majd jöttünk mi (Uzsó, Roli, Sammy, Krisztián és jómagam). Az első kör ünneplőnedű kitöltésére már megérkezett Csabi és Dávid is. Ők Feri volt osztálytársai és nem gyenge formátumok. Csabi csajozási módszere: megáll a táncparkett közepén és Bruce Willis nézéssel halászik a lányokra. Kapás még nem volt az elmondottak alapján. Kiderült viszont, hogy Dávid (aki a lányok nagy hódolója és viszont) egyszer próbálkozott egy buliban és 5 lánnyal is sikerült kevernie. A történet befejeztével Csabihoz fordult és vállon veregette: "Ne búsulj, a technikád működőképes!"
Dávidra visszatérve, ő az egyetlen ember, aki gyorsivásban valaha is le tudott győzni. Most is rendeztünk egy visszavágót, ezúttal a versenyszám egy korsó sör volt. Megint kikaptam, bár igaz most már nem annyival mint anno. Rendeltünk pizzát is (nagyon szeretem a fair-play-t), fincsi volt, mindenki evett mindenkiéből.
A buliban történt meg Roli számára 2008 legerotikusabb élménye. Sikerült úgy lefényképezkednie egy lánnyal, hogy a lány kidugja a nyelvét (ez a lány Uzsó volt). Nice hand Roli!!!! Csak így tovább:)
Kicsit később megérkezett a Dorka révén megismert Szirák-féle banda is. Hát a kb tíz emberből ismertem már 3-at. De semmi baj, gyorsan összebarátkoztam mindenkivel. Végre megismerkedtem Véber úrral, akiről csak hallottam eddig. A srácok együtt szoktak vele pókerezni és állítólag majdnem minden leosztásban ez hallható ekkor: "Mi bajunk lehet? Call!"
Nos én is kb. csak ezt a mondatot használva beszélgettem vele, mindig vittem neki egy pohárral valamiből és elhangzott a Mi bajunk lehet:D Amúgy volt, hogy azt mondtam, hogy mi baj lehet, ekkor azt mondta, hogy klasszikust csak pontosan, vagy sehogy.
Volt egy srác, egy másik Roli, aki azt mondta, hogy szilveszterig nem iszik. Ábrándok árja az álmok birodalmából...:)
Szépen lassan mindenkiben megérett az elhatározás, hogy irány a Morrisons, nyomás táncolni! Igen ám, csak ekkorra ismét elhatalmasodott Ferkón a már megszokott betegség, a befordulás és a hiszti. Mondjuk úgy, hogy nem igazán lehetett vele beszélni értelmesen. Na sebaj végül Csabinak és Dávidnak sikerült jobb belátásra bírniuk és így ő is útra kelhetett. Mi Uzsóval kettesben tettük meg a belvárosig az utat egy éjszakai busszal. Ferkóék csak később jöttek, mert miután sikerült meggyőzni, hogy nem jó a hiszti, tuti a buli akkor kiderült, hogy nincs meg a lakáskulcs. Így elmondásuk szerint azt keresték kb. fél óráig. A mi Rolink pedig úgy gondolta, hogy hátha van más megoldás, fél órán keresztül a saját kulcscsomóján található kulcsokat próbálgatta a Feriék összes zárjába:D A lelkesedés nem ismer határokat....
A következő az egyetlen dolog, amire nem emlékeztem kristálytisztán az estével kapcsolatban:
Miután Uzsóval leszálltunk az éjszakairól, ő hazament, mert tanulnia kellett másnap, én pedig az utirányt a Morrisons felé igazítottam. És közben felhívtam Uzsót telefonon. Mondtam neki, hogy ne féljen, reggel érkezem úgy 7-8-9 felé. Nem tudom, hogy gondolhattam, hisz addig a Morrisons nincs nyitva. Uzsó kifejezte aggodalmát, hogy haza se találok és meg fogok fagyni. Én gyorsan megnyugtattam, hogy majd megkérem a pultosokat, hogy ne engedjenek haza két réteg meleg ruha vagy két réteg feles nélkül. (nem tudom mit jelenthet két réteg feles, de biztos nagyon király valami....)
Megérkezvén a parti színhelyére gyorsan felvidítottam a kidobókat, mert megkérdeztem, hogy sorba kell-e állnom a ruhatárhoz, vagy csak elég ha odaslisszanok a sor elejére, amíg nem figyelnek az emberek. Azt mondták, hogy szerintük ez nem egy nyerő ötlet. Még kicsit viccelődtem velük, aztán beálltam a sorba. Volt egy másik ismerősünk is, akinek szülinapja volt, az ő társaságuk egyből a Morrisonsba ment, úgy volt tervezve, hogy ott találkoztunk velük. Ott is voltak, örültem is nekik, táncoltunk rengeteget, sok vicces kép készült. Ott volt egy leányzó, aki még pókerezni is szokta hozni a kutyáját és teljesen jogosan felháborodtam, hogy a kutyus nincs itt a buliban:)
Elfáradván Uzsóhoz vettem az irányt és hazafelé azon szomorkodtam, hogy milyen másnapos leszek holnap.
És lőn. Reggel felébredve, msnre feltápászkodva a következőket tapasztaltam: Mindenkinek ki van írva, hogy mekkora buli volt. Majdnem mindenki, akivel beszélgettem valami az enyémhez hasonlatos kórságra panaszkodott. (heveny fejfájás, vicceskedő gyomor)
Póker Dorkánál
Tehát érhető, hogy szombaton, valamint vasárnap délelőtt és kora délután miért nem írtam blogot. Viszont délután 6kor már a Dorkáéknál kellett lenni és pókerezgetni. Gus Hansen könyve kissé őrültebbé tette a játékomat, na meg a tény is, hogy baráti társaságban szórakozásból játszik az ember. Nagyon vicces partik voltak. Van egy srác, Gergő, aki olyan mint egy ovis a pókerasztalnál. Ordít és duzzok és dobálózik ha lemákolják:D Ez lesz a következő terveim egyike...őt lemákolni...lehet, hogy párszor kiesek majd, de nagyon nagy a show amit csinál:) Rolival elég sikeresek voltunk, egyszer ő heads-upolt, egyszer én:)
Hazafelé úton két újonnan megismert srác hozott el minket kocsival. Az egyiknek megismertük a hobbiját, miszerint neki a szerencsejáték mellett gyengéi az örömlányok. De persze ő nem fekszik le velük, csak fújat. (mindenki kitalálhatja miről van szó, ez is a szakzsargon része) Ekkor zajlott le a következő párbeszéd:
Toka - Zöld
Fújató Srác - Fekete
Roli - Piros
- És milyen gyakran veszel igénybe ilyen jellegű szolgáltatásokat?
- Köszönöm, hogy ilyen szépen fogalmaztál, és azt mondtad, hogy szolgáltatást igénybe venni, nem pedig megcsalni...
- Miért, van barátnőd???
- Persze...
Hihetetlen milyen figurákkal van tele kis bolygónk:)
Ma pedig arra a hírre ébredtem, hogy el kell hagynom Uzsó rezidenciáját, mivel a rettegett anyuka egy nappal korábban érkezik. Így most egyenlőre ennyit.
Írjatok pár anyós-viccet lécccci.
Ha elképzelitek a tökéletes ébresztést, akkor mire gondoltok? Szerintem tuti nem erre:
Alig 8 óra alvás után beront apa a szobámba hajnali 11kor (belegondolva ez alig 10 óra alvás...):
"Légyszives vágd le a hajamat!"
Hát rendben, legyen. Úgy látszik ez a Karácsony csupa f-betűs szakmák kipróbálásáról szól: favágás, fodrászkodás, falatozás, fúúúdejófejkedés és ilyenek. Nekiláttam és mire belejöttem volna a hajvágógép kezelésébe már végeztem is...hát igen apunak nincs sok haja:)
Annyira belejöttem a nyírásba, hogy mikor végeztem akkor felkiáltottam, hogy ezaz essünk neki a fanszőröknek. Mielőtt folytatnám a történetet teszünk egy kis kitérőt.
Én régebben eléggé versenyszerűen sportoltam. Láttam, hogy pár csapattársamnak furcsa módon hiányzik a hónaljszőre én meg akkor voltam rá büszke, hogy nekem meg végre kinőtt. Mivan??? Gondoltam. Kérdezősködvén megtudtam, hogy így kevésbé izzadsz és sokkal higénikusabb. El sem tudom mondani mennyire megörültem ennek a tudásnak, ugyanis én annyira izzadós típus voltam, hogy ha én szerepeltem volna a Rekszóna-reklámban a csajszi helyett, akkor nekem egy egész vaddisznócsordát kellett volna odarajzolni az ő malackája helyére. Nos én fogtam magam és megszabadultam gonosz szőrömtől. Pár év múlva apunak fel is tűnt, akkor már nem fociztam... Kérdezte mi történt, én meg elmeséltem azt, amit most nektek. Erre a válasz ennyi volt: "Buzi vagy te, nem sportoló!"
Mondja ezt ő, aki vékony cigit szív... Szóval légyszi erősítsetek meg benne, hogy kettőőnk közül az ő tevékenysége feminimebb...
Na vissza a ma délelőttre. Képzelhetitek, hogy ha a hónaljszőr témája már majdnem az inkvizíció kezébe került, akkor mit szólt ehhez a fater. Igazából semmit csak röhögött. Ekkor mondtam neki, hogy fogadjunk! Aki nehezebb lesz február elsején, az tottálisan megszabadul minden szőrzetétől ott lent. Belement!!! Alig várom...igazából mindenki alig várja:D
A napom ezután a fair-play jegyében telt. Csak azért, hogy ne induljon olyan nagy hátrányból én úgy teleettem magam, hogy annyira nem tudtam megmozdulni, hogy letekerjem a kocsiban az ablakot, amikor megláttam Székely Petit az utcán és köszönni akartam neki. Ja és elektromos ablakemelőnk van:)
Ebédre az unokatesómékhoz voltunk hivatalosak. Szokás szerint az ebéd után megnyaltam volna mind a 10 ujjamat, ha tudtam volna mozogni. A lábujjaimat nem is láttam... (nem röhögni, nem a hasam miatt volt, hanem mert nagyon lelógott a terítő!!)
Utána megnéztünk egy egész jó filmet, melynek a témája hasonló volt az általam nemrég olvasott Battle Royale című könyvéhez. A könyvet mindenkinek csak ajánlani tudom, nagyon érdekes karakterek és helyzetek vannak benne. Egy kitalált keleti diktatórikus országban játszódik, ahol katonai kísérletként minden évben egy középiskolás osztályt elvisznek egy lakatlan szigetre. Mindenki kap véletlenszerűen valami fegyvert és csak egy maradhat... Olyan, mintha a legyek urát kereztezték volna valami pörgős mangával....végtelen!
Úgy volt, hogy Uzsóval találkozunk majd este, de nem tudtunk, mert Mancsos (Uzsó tesójának a lánya) lestipistopizta az én kis barátnőmet és együtt játszanak valami kislányos játékot. Így maradt a póker. Most már csak omahát tolok a neten, meg is van a gyümölcse. Ja és rendeltünk egy pizzát is, mert sok volt már az ünnepi kaja, meg ugye fair-play! Szurkoljatok nekem!!!
Bizony, bizony, ritkán adatik ez meg nekünk kis szülővárosunkban. Na de ma végre!! Annyira jó volt! Ajándékozás, beszélgetés, nevetgélés, filmezés...
Na de megint előreszaladtam. A későnkelés végre sikerült. Utána kicsit aprítottam az online pókerközösség játékosait a neten. A texas holdem nagyon nem megy, ellenben az omaha... Toka ezt kell erőltetni!
Elkészült Uzsó meglepetésajándéka!!! Alig várom, hogy Tibcsivel egyszerre legyünk Pesten, minden amit az előző bejegyzésben kilátásba helyeztem meg fog valósulni. És akkor most végre leírhatom, hogy mi is volt a meglepetésajándék a Kung-Fu Panda DVD mellé (a világ legjobb meséje teszem hozzá csak úgy halkan): Zsuzsi egy válogatás albumot kapott tőlem. (itt most mindenki háborodjon fel, hogy ez nem is eredeti...tényleg háborodjatok fel mert akkor majd most pisloghattok, mint hal a szatyorban) Igen ám, de ez a válogatásalbum nem a kedvenc számait tartalmazta, hanem ez egy, a kapcsolatunkban fontos szerepet játszó, vagy egyes időszakjaira nagy hatást gyakorló számokból készült összeállítás. (itt még mindig nem lehettek teljesen lenyűgözve, de lesz még itt KA...várjátok ki a végét...) Ehhez járt egy saját találmányom, mégpedig az interaktív szerelmeslevél. Ebben az egyes számokról volt leírva, hogy szerintem miért kerültek a listára és Uzsónak ezek alapján kellett tippelnie, hogy melyik leíráshoz melyik szám tartozik. Mert az nem került rá a CD borítójára, majd ő tölti ki természetesen a helyes válaszokkal. Együtt hallgatuk a számokat és én jókat nevettem Uzsó hirtelen megvilágosodásain.
(...TARZIS!!!! Igen, katarzist mindenkinek, és a Randiguru második epizódját már ne Will Smith-el forgassák kérem - aki amúgy nagy kedvencem). Amúgy Uzsó a 17 számból azt hiszem 2-t vagy 3-at nem talált el, vagy nem tudott megfejteni:)
Ejjj már bele is szaladtam az ajándékozásba. Ám legyen, akkor folytassuk így:) Uzsó ajándékait már említettem, amit nem az egy szupermeleg zokni volt, amit már ő megvett magának csak tőlem kapta meg:) Annyira aranyos volt egész délután, áá leírni sem lehet. Az én ajándékaimra azt hiszem az aweseome, gépállat, kedvemre való, zsírsirály, remekbeszabott jelzők illenek csak. Két (2!!! nem egy!!! 2!!!) kiegészítő a Carcassone társasjátékhoz. Nem hinném, hogy eddig kiderült (na jó biztos vagyok benne, hogy kiderült), de nagy társasjáték rajongó vagyok. Bárhol bármikor:) Valamint Gus Hansen nemrég megjelent könyve. (ő egy nagyon jó pókerjátékos, aki elég egyéni megközelítéssel áll a játékhoz)
Ma végre szerepelt a menün anyukám egyik specialitása: Tenger gyümölcsei sajtmártásban fűszeres rizzsel....Uzsónak is nagy kedvence:) Gondolom ebből kiderült, hogy nem kezdtem el ma fogyókúrázni.
Vacsi után megnéztünk pár DVD-t, meg pár How I met your mother epizódot...még több epizódot, még több epizódot!!! Uzsó sajna nem alhat itt (igen, tényleg mindketten elmúltunk 22 évesek, de hát beszéljetek az anyukájával), így ezután hazavittem.
IC-vel ezután megnéztük az Igazából szerelem című filmet a tvben. Ez a címfordítás szerintem pályázhatna minden idők legrosszabb címfordításai közé (várom még a javaslatokat). Amúgy ez egy nagyon jó film. Igen, ezt valóban én mondtam, akinek példaképei között szerepel Steven Stifler, Barney Stinson, Van Wilder és Toka is. Ja nem az utolsó én vagyok:)
Ez van, ideje volt, hogy szörnyű titkok is kiderüljenek rólam.
A mai napon a megszokotttól eltérően az első feladatom nem a karácsonyfa feldíszítése volt később azért részt vettem benne). Én lettem a szállító...kb. ugyanaz, mint az azonos című film főszereplője annyi eltéréssel, hogy a főszereplő itt (gyk.: én) jobban vezet és pöppet jobban néz ki mint Jason Stathan.
Első küldetés: nagyi a kórházban. Nem volt nehéz feladat, időpontunk is volt, így nagyi hip-hop sorra került a baleseti osztályon. Átkötözték a vállát (most már tudom, hogy kificamodott), jövő héten újra kötözés. Mondtam is nagyinak, hogy bármi kell csak szóljon, KGB-n ugyanis már sokat gyakoroltam. Szegény szobatársamnak majdhogynem hobbijává vált kificamítani a vállát az idők folyamán. Hol métázás, hol egyéb sporttevékenység miatt, de elég gyakran érkezett felkötött kézzel a koliba. Ilyenkor én kötöttem be reggel a cipőjét (volt persze, hogy ez a feladat Krisztiánra hárult, ha nem otthon töltöttem az éjszakát), vagy segítettem amiben kellett. Szóval nagyi a legjobb kezekben van.
Második küldetés: még mindig karácsonyi bevásárlás. Útunk először korunk fedett piacára, azaz a Vásárcsarnokba vezetett. Hihetetlen jó hangulata van annak helynek. Valahogy jobban érzi ott magát az ember, mint egy sima boltban. Kicsit a régi idők kereskedőjének érezheti magát, hisz szabad alkudozni, viccelődni az eladóval. Persze ezt a rendes, hagyományos boltokban is lehet. Íme egy régi történet: apukám egy Adidas boltban (Apu-zöld, eladó-fekete):
- Rendben, ezt a pólót szeretném.
- Természetesen, 7500 forint lesz.
- Alkudni lehet? 5000ért megveszem!
- De kérem ez egy Adidas bolt!!!
- Hát na jó. Végülis a fiamnak szülinapja van. Kártyával fizetnék.
- Kártyával nem lehet fizetni.
- De kérem, azt hittem ez egy Adidas bolt...
Na szóval a piacon vettünk pár dolgolt a nagyival. Igen aranyos, közvetlenül társalog minden eladóval. Meg nagyrészüket már ismeri is. Ezután utunk egy áruházba vezetett. Itt vettünk mindent, mi szem-szájnak ingere. Többek között: Sültkrumli fűszersó (Nobel-díjat a feltalálónak), Forraltbor fűszerkeverék (bármikor hasznos lehet), valamint hajzselé (valóban ezt vettem, botránkozzon mindenki kedve szerint)
Harmadik küldetés: ajándékhajsza. Sikerült megszereznem apa számára a Fifa '09-et. (ez egy munkatársa fiának kellett) Köszi Tibcsi, pár sörre jó leszel az tutajos:) Valamint Tibi segít nekem (ha minden igaz) Uzsó ajándékának a létrejöttében is. Haver mit sör, folyhat a mézes fütyülős! Alig várom, hogy behajtsd:)
Sakk
Kis családunkban a Jézuska megérkezése különböző elterelő hadműveletekhez volt köthető az idők folyamán:
Amikor még olyan kicsi voltam, hogy a dolgokat meg sem tudtam különböztetni egymástól: ekkor nem kellett ugye fáradni a szülőknek semmivel, hiszen nekem fel sem tűnt, hogy egy 2 méteres villogó fával több van a lakásban:)
Amikor még vagy az öcsikém vagy én nem voltunk tisztában a szörnyű igazsággal: ekkor valamelyik szülő levitt minket hógolyózni, vagy csak sétálni a városban, míg a Jézuska megérkezett. Itt jegyezném meg, hogy az első karácsony levelemet Lyézuskának címeztem (kösz Szilas)
Amikor már mindketten tudtuk mi a dörgés, de még mindketten kaptunk meglepetést: ekkor együtt fürödtünk a kisöcsémmel a kádban mindenféle menő játékot játszva, amíg a Jézuska bepakolt a fa alá.
Ma fel akartam eleveníteni a 3. pontot. Mondtam is IC-nek, hogy mekkora lenne ha 190 kilónyi királyság összpontosulna egy fürdőkádban. De sajna az öcsém már túl komoly ehhez. Tanakodtam, hogy mit tegyek és úgy döntöttem, hogy áttelepítem a hardveremet egy kicsit a nagyiékhoz. Papa éppen a Showder Klub egy régebbi epizódját nézte, itt már tudtam, hogy jól döntöttem. Nem sok idő telt el és előkerült a papa ajándéka, ami nem volt más, mint egy üveg császárkörte likőr. Ittunk egyet Karácsony alkalmából, én gyorsan le is öblítettem a nedűt egy sörrel. Ekkor a bátorság már hatalmas mértékeket öntött bennem, így ki is hívtam a papát egy sakk-visszavágóra. És most döntetlen lett! Megküzdöttem ezért az eredményért, de végül sikerült. A meccs közben elfogasztott sörök csak növelték az esemény sportértékét.
A meccs végére már IC és anya is odaért. Bár őket nem a meccs érdekelte, hanem az ünnepi vacsora kihűlése miatt izgultak. Mit lehet tenni, nem mindenki érti meg két érett férfi versengésének pátoszát...
Szenteste
Hazaérvén megérkezett a Jézuska, mindenki kapott mindenféle földi javakat. Íme az én ajándéklistám:
cipő (már említettem)
fülhallgató (a zene szeretete és a pókerversenyeken fellelhető IQ-bajnok egyének miatt is szükséges számomra)
két történelmi regény a Római Birodalomról (az egyik gyengém ez a kor)
Mézes Vilmos (kiskoromtól fogva mindig kaptam gyümölcsöt, ez nagyon fontos a fejlődésem szempontjából)
egy kis anyagi támogatás
kaptunk ICvel (IC egy pajtijától) egy nagyon szép kis karácsonyi üdvözlőképet, mely a fenyőfa alatti ünneplésre szólít fel. A képen egy hölgy karácsonyfa alakú szeméremszőrzete látható a környéken található testrészekkel együtt. That's art:)
Ennek apropóján jövőre Karácsonyfan-szépségferseny!!!
Aki egy pillanatra is komolyan vette az nézzen mélyen magába...:D
IC egy gépzsír pólót kapott tőlem, valamint ő is kapott gyümölcsöt. Nemhiába, ez egy egészséges család...
Apa garbót és a szokásos datolyát (ami általában füge), anya pedig garbót és nyakláncot kapott.
Az ajándékozást követően kezdetét vette az ünnepi vacsora. Idén sem halászlé, sem tengeri herkentyűk nem szerepeltek az étlapon. Ennek az oka gondolom a nagyiék részvétele volt, akik a hagyományos konyha kedvelői. Ez persze nem okozott gondot, hisz családom minden konyha nagy kedvelője:D Nagy zabbantás, sok nevetés jellemezte ezt a vacsorát. Ja igen, a vacsi vége felé a nagyiék is kibontották az ajándékukat, egy olyan telefont, ami nem vezetékes, azaz szabadon hordozható akkkárhova. Nagyi: "Ezután már kapálás közben sem hagynak békén!"
Nagyon jól éreztem magam a mai napon.Nice hand család:)
Kivágtam életem első fáját. Illetve csak a felét. Ugyanis a nagymamáméknak csak kicsi karácsonyfa kell, de az udvarban csak nagy van, így lenyisszantottuk az egyiknek a tetejét a papával.
Rájöttem, hogy szeretek fűrészelni (jó persze eddig is szerettem, csak a szó egy másik értelmében). Ma tehát kiderült, hogy a fűrészelés bármelyik ágában hihetetlent tudok alkotni. Igaz történet.
Visszatérve a favágásra...jó volt...mármint jó érzés volt mozgatni egy fémdarabot és érezni, hogy a fa hogyan alakul közben. Kezdem érteni, hogy páran miért lesznek asztalosok. Egy asztalos ismerősöm azt mondta, hogy sokan a lakk szagáért...na ez egy másik megközelítés.
Délután úgy volt, hogy focizni megyek a tesómékkal (igénylik az oktatást és a megszégyenülést a pályán...), de az ajándékvásárlás közbeszólt. Apával kellett tartanom segítve őt eme nehéz feladat teljesítésében. Uzsó is velünk tartott, ami jó volt, mivel anyának is vettünk garbót. A felelősség tehát az övé. Vettünk nekem egy cipőt, hogyne csak a hajam és a testem legyen tökéletes (ezek történetét már leírtam). Meg akartak győzni egy másik pár cipő megvételéről is, de egyszerűen nem találtam még egy olyat, ami ne hasonlított volna az elsőre és még tetszett is volna. Meg különben is. Sajnálnám azt a cipőt akit kevesebbet hordanék... a lágy szívem fog a sírba vinni.
Uzsónak is akartak apáék venni valamit. Mondtam a boltban, hogy régóta akartunk már venni Uzsónak jóféle harisnyakötős bugyit páros használatra, úgyhogy ha Uzsónak tetszik valamelyik, akkor apu megvehetné:D Apa ezt fel is vetette Uzsónak...hát kis barátnőm arca nem kis mértékben pirosodott el nevetés közben. Bugyit azért nem vettünk, mert nem volt, ami tetszett volna mindkettőnknek (nem volt nagy választék az ilyenféle bugyikban)
Végül bedurrantunk a Tuskóba (ez egy favágós bejegyzés) kiegészítőket venni a karácsonyi vacsorához. Vettünk 6 joghurtot, amit eddig a pillanatig be is pusziltunk. Vettem egy üveg paprikás olivabogyót, hogy az jó lesz bármihez...hát elfogyott még uzsira. Tudjátok fittness, már írtam róla. Uzsó még a Tuskóban elhintett egy óóóóóó-t a Csipkerózsika DVD láttán így apu már dobta is a kosárba. Nagy visszaesés egy Csipketangához képest...
Az estémet már megszokott tevékenységemmel kezdtem. (és ez nem az amit egyik kedves barátom a fürdőkádban szokott csinálni). Megnéztem ahogy a kisöcsém ismét egy pókerversenyen nyer... Respect. Ja és már ő is blogol...a blogja le fogja nyomni a Pókerarcok blogjait.
Ezután próbáltam elkészíteni Uzsó egyik meglepetésajándékát, de a technika eddig nem állt mellém. Nem részletezem, mert hátha idetéved. Mindenki küldjön egy kis telepatikus segítséget. Én cserébe küldök telepatikus pacsit....Nice!!!
Amúgy az olivabogyóról jut eszembe. Uzsóra és rám működik a méltán híres olivabogyó-elmélet. Uzsó nem szereti az olivabogyót. Én immmmádom. Ebből kifolyólag tökkkéletes párost alkotunk egymást kiegészítve. Sajnálom ha ezzel most olvasótáborom párkapcsolatait tönkretettem, de higgyétek el jobb ezt hamar megtudni:)
Nagyon szeretem a szüneteket/vizsgaidőszakokat. Megvan a rutinom az egész napos semmittevésből. Általában a nap későnkeléssel kezdődik, aminek sajna nagyon bezavart a tanítási gyakorlat. Ellopták az utolsó egyetemi évemből az egyetemi évek egyik legjobb tulajdonságát: 12 óra előtt nincs kimozdulás a szobádból. Erre idén mi van? Pont az ami jövőre lesz... szörnyű.
Na szóval felkelek, majd következik kb. egy-másfél óra olvasás a fürdőkádban. Gépállat. Egyszer csak azt veszed észre, hogy kihűlt a víz és ezáltal fel is frissülsz. Ez a része a wellness.
Ilyenkor nagyjából dél szokott lenni. És ebben az a jó, hogy eldönthetem, hogy most akkor egyből ebédet akarok-e, vagy reggelit. Mivel most már a nagyiék mellett lakunk, ezért délben reggelire ma bedobtam 6 tükörtojást egy kis csípős ketchuppal, majd fél 2kor ebédre pörköltet tarhonyával. Ez a része a fitttttness.
Közben a nagypapa elpáholt sakkban. Hihetetlen jó játszma volt, az elején hátrányba kerültem, így védekezésre kényszerültem. Volt egy tervem, ami egy villámgyors ellentámadáson alapult, és a kulcsmomentum az lett volna benne, hogy nem kapok mattot addig amíg ezt kivitelezem. Sikerült is, de a papának volt egy zseniális lépése ami keresztülhúzta a már 2 lépéses matton állását. Nice hand papa!!! Holnap majd visszavágó. Lehet kicsit iszogatunk is, a papának nem kell ehhez különösebb indok:) Látjátok, az itthonlevés nem csak wellness-fitttttness, hanem még partitúra is.
A délutánt az öcsémnek való szurkolással töltöttem, sikeresen behúzott egy pókerversenyt a neten. Remélem mégjobban fog menni neki és akkor kitartott testvér leszek. Régen ezt hívták hercegnek asszem:)
A nagy izgalmak és a fitttness hatására elálmosodtam, így aludtam pár órát. Arra ébredtem, hogy apa jön be és mondja, hogy a nagyi leesett a létráról miközben a függönyöket akasztotta vissza. És még ők próbálnak meggyőzni róla, hogy a házimunka jó. Remélem megy majd annyira az öcsémnek a póker, hogy lesz valami maláj bejárónőnk is. Nagyi megúszta egy vállrándulással (vagy ficammal, nemtudom melyik az amelyiket vissza kell ugrasztani), valamint beverte az arcát a szeme alatt, ahol felrepedt a bőr, de össze is varrták. Még nem láttam az eredményt, holnap reggel megyek át hozzájuk. Kicsit felvidítom pár Frankeinsteines poénnal. Csak vicceltem, nem így, de valahogy biztos kedvet öntök belé.
Uzsó és anyukája új lakásba költöztek ma reggel. Reggel 8kor. Ami egyáltalán nem lett volna gond, ha nem kellett volna nekem is jelen lenni. Félre ne értsetek szívesen segítek akárkinek. De reggel 7kor felkelni a téli szünetben amit egyesek vizsgaidőszaknak csúfolnak?
A feladat amit felállítottam magamnak a következő volt: Minél több bútor pakolásában segíteni úgy, hogy a mosógépet és a zongorát elkerüljem. A zongorát sikerült.
Tudtátok, hogy a mosógépekben egy hatalmas betondarab van csak azért,hogy a rázkódás közben maradjon a helyén? Ha legalább kivehető lenne és minden lakásban lenne egy betondarab amit csak szépen bele kellene tenni az újonnan hozott mosógépbe. De neeeeem, ilyen nincs. Szóval a 21. század nagy feladata a pehelysúlyú mosógépek feltalálása. Ez egy égető probléma, nem viccelek.
Amúgy egyáltalán nem gond, hogy emelgettem pár dolgot, mert most már a tökéletes hajamhoz tökéletes test is párosul. Na jó még kicsit alakítani kell, de pár költöző ismerős és nincs gond. Tehát mai napunk tanulsága:
Ha meghízol az nem azért van, mert lusta vagy és sokat eszel, hanem azért, mert az ismerőseid nem költöznek eleget.
Ezt az elméletemet a gólyák is alátámasztják. Mindig költöznek. És láttatok már dagadt gólyát?
Más:
Ferkót kérdeztem, hogy milyen volt a Roli csak sms-ek maradtak bulija. Íme a válasz:
"Gecijó volt. Sokkal több csaj volt, mint srác. Az egyikre rá is mosolyogtam. Ő meg vissza. Mennem kell, csá!"
...Tényleg ez egy hatalmas buli jellemzője. Félelmetes:D Hol vagy máááár Ginny?
A How I met your mother című sorozatban egy Ted Mosby nevű srác úgy csinál magából elég nagy bohócot, hogy egy aznap este megismert lánynak vall szerelmet. Eddig úgy gondoltam ennél jobban nem lehet elsietni...de hát a barátaim mindenre képesek. Check this out:
Roli pajtásom megfogadta, hogy szilveszterig nem iszik. Ugyanennek a srácnak tegnap estére meg volt beszélve egy randija egy társkeresős csajszibarackkal. Szóval a tegnap estéje egy teljesen átlagos randinak ígérkezett. Igen ám, de a lánynak fogászati gondjai adódtak és nem tudott megjelenni. Így Roli kénytelen volt pár pajtásával a nyakába venni az éjszakát. (na jó nem volt kénytelen, alapból is az első randi a társasággal lett volna tervezve)
Ami nekem megmaradt az éjszakából (én az igazak álmát aludtam egy másik városban):
Egy telefonhívás éjfélkor Rolitól, aminek a témája annyira hihetetlen volt számomra is, hogy reggel mikor felébredtem el sem akartam hinni, hogy ez megtörtént. (már aludtam mikor hívott, így félkómásan beszéltünk). Hogy mi volt a téma? Vannak történetek amiket elmesélünk, és vannak amiket nem:)
Ami Rolinak megmaradt az éjszakából (ezt ma tudtam meg tőle msn-en):
Pár elküldött sms. Ezek közül kettőt a Randit lemondó lány kapott. Igazi gyöngyszemek:
"akármennyire úgy gondolod, hogy nem...ám nagyon szeretnék találkozni veled"
Erre Roli nem kapott választ, így később írt mégegyet:
"Luca! Szeretlek! Ha úgy gondolod, h nem, akkor is! Csak figyelj!"
Két meglátásom van ezzel kapcsolatban:
Mire figyeljen hősnőnk, Luca?:D
Haveeeer, új rekord!!! Még nem is találkoztatok, de már őszintén és mélyen szerelmet vallottál neki. Ha ezek után sem menekül el és átmegy a pukipróbán akkor lehet, hogy ő lesz az igazi.
Haj
Ma végre elszabadultam fodrászhoz. Volt előttem egy anyuka a kb 11-12 éves kislányával. Hálát adok a sorsnak, hogy annyival idősebb vagyok annál a kislánynál, hogy a sors semmilyen szeszéje folytán nem kerülhetek vele semmilyen kapcsolatba. Többet beszélt mint Sammy és az idegesítő-fontoskodó stílusban. Szerintem a fodrásznak nem szabadna engednie, hogy az üzletében legyen, mert a vendégei fele kitépte a haját és így már ugye nem akartak költeni arra, hogy megszabaduljanak a szőrtől a fejükön.
Aztán végre sorrakerültem. Milyen lettem? Álomszép! (Nem,azért történt változás. Tudom, hogy eddig is az voltam és nem ez a legszerencsésebb leírása átalakulásomnak:)) Ezután mentem Uzsóért. Már előre gondolkodtam, hogy milyen szerény szöveget mondok, hogy ááá nem is annyira jó. Erre kiröhögött...merthogy úgy nézek ki mint egy buzi. Erre mondtam, hogy mivan....tisztára olyan vagyok mint Nick Carter fénykorában, csak még férfias is. És belegondolva mindketten ugyanazt mondtuk... Mindegy, sztem atomgilette lett a hajam. Nekem nagyon tetszik. Annyira, hogy például pisilés közben is magamat néztem az oldalt lévő tükörben, ami nem volt egy könnyű mutatvány. Aki nem hiszi járjon utána.
Ja és anyukám is ugyanazt mondta, mint Zsuzsi.
Póker
Ma is voltam pókerezni, egy freezout versenyre értem késve oda. Le is dolgoztam a lemaradást, de aztán a buborék közelében kiestem egy pénzfeldobásban megint. Valahogy nem jön össze. Ugyanazok az emberek, akik ellen tavaly minden héten nyerni tudtam. Most valahogy nem. Egy ideig jegelni fogom a pókert, már annyira örömet sem lelek benne. Addig amit arra szánnék kétfelé osztom. Az egyik felét elteszem az alakúló, később majd felhasználandó pókerkasszámba. A másik feléből pedig eszement jó programokat fogok finanszírozni. Most pl ami eszembe jut, az az, hogy lemehetnénk egyszer lézerhárborúzni, van valamelyik nap akciós nap. Királyság lenne. Szóval most egy pár hónapig szerintem csak baráti pókerjátszmákban leszek megtalálható.
Nagyon jól indult a napom! Végre találtam a bankrollomnak majdnem megfelelően kicsi tétes omaha asztalt az Unibeten. Röpke másfél óra játék alatt szép kis plusszal zártam, cirka 2,5 beülőt nyertem egy short-handed (6 fős) asztalon.Volt egy Royalom is, kár, hogy 3 lap kellett hozzá a kezemből...nembaj, egy sorra így is jó voltam;)
Ezek után úgy gondoltam, hogy ma minden eszméletlenül jól fog sikerülni. Ma kellett bemennem a volt iskolámba, hogy megtudjam lesz-e helyem jövőre a tanárok között. Eddig úgy volt, hogy valószínűleg igen. Hát nem. Ketten vannak gyesen, de még így is telt ház van és ha visszajönnek akkor még elzavarás is lesz. Badbeat. Illetve annyira nem. Így még akárhová sodorhat a sors, hisz tanítani lehet bárhol. Szóval kedves iskolaigazgatók kik e sorokat olvassák, lehet sorszámot tépni. Kicsit fel is szabadultam...fura érzés volt, hogy megvan az életem konkrét vágánya.
Hasonlított arra, amikor elkezdtem az egyetemet. Ugye a gimiben még az egész világ a lábaim előtt hevert. Lehettem akármi, választhattam. Orvos, ügyvéd, mérnök...akkkármi. És miután elkezdtem az egyetemet, akkor kicsit megrémültem:
"Te jó ég egy csomó út lezárult. Biztos, hogy jól döntöttem?" Biztos. Nem véletlenül választottam, tudtam is ezt. De kicsit megijedtem.
Na szóval visszatérve a mai napra. Ezután volt egy telefonbeszélgetésem apával. Mondta, hogy akkor ő megpróbál segíteni, én pedig azt mondtam, hogy ne. Megkérdezte, hogy miért. Erre megvan a válaszom, de elkezdtem gondolkodni és ez egy hatalmas lavinát indított el a fejemben.
Miért nem akarok segítséggel állást találni?
Mikor nemet mondtam apának, egyből az a mondat érkezett, hogy a világ erről szól. Mindenhol így működik az egész.
Igen, biztos tudnék így helyet "csináltatni" magamnak. De nem szeretném. Azért, mert azt akarom, hogy ha valahol dolgozok, akkor ott az alapján ítéljenek meg, hogy ki vagyok és mire vagyok képes. Ne kelljen más miatt plusz tehernek lennie rajtam. A barátaimmal is így vagyok. Nem igazán van olyan dolog rólam, amit ne tudnának, nem is játszom meg magam. Ha szeretnek és elfogadnak akkor jó. Ezért ők a barátaim. Én is úgy fogadom el őket ahogy vannak. És hiszek benne, hogy ha valahol lehetőséget kapok tanárként, akkor ott nagyon is meg fogok felelni és sokat tudok hozzáadni az adott iskola életéhez.
És különben sem érezném fair-nek, hogy valaki mást túrjak ki nem a saját érdemeim miatt.
Milyen gondolatok jöttek sorban egymás után ezt követően?
Az embereknek nagyon szelektív a gondolkodásuk. Nem biztos, hogy ez rá a jó szó, de megpróbálom megmagyarázni.
Sokan tesznek megjegyzést, hogy mennyire nem szép dolog, hogy pókerezek, hisz elveszem más pénzét és az nem szép dolog. (ez most nem a pókerezésem megvédéséről fog szólni, csak így tudom szemléltetni amit mondani akarok) Ugyanezek az emberek (általában az emberek, itt már nem az én konkrét esetemről van szó) nagyon is büszkén mesélnek hasonló dolgokat:
"Tudok segíteni, ha el akarsz helyezkedni." Persze velem szemben ez szép. De mi van akkor, ha mondjuk egy olyan 25 éves, szintén majdnem kezdő tanár elől kapom meg az állást, aki egyrészt nálam talán sokkal alkalmasabb (bár ezt nagyon nehezen képzelem el...igen, kicsit talán túl sok önbizalmam van:)), másrészt lehet már egy családot is kell eltartania. Mit teszek én vele, hogy ha igazságtalan módszerekkel szerzem meg előle az állást? Meglopom...olyan mintha kivenném a zsebéből az elkövetkező évek fizetéseit. Ezért nem akarom, hogy különböző szívességek alapján találjak állást. Fair play rulez!:)
Rengeteget hallani, hogy ki ilyen meg olyan vállalkozó. Igazából nem csinál semmit, csak jó hogy bizonyos dolgokat visszaigényelhet az adójából. És ez nagyon menő elmondva a társaságban. "Húúú, te milyen leleményes vagy!!!" , "Nekünk is kell csinálnunk egy ilyet!"
Ez mi? Ez etikus? Ez szép dolog? Csak azért, mert nem konkrétan az állam kincsesládájából vesszük ki az aranyakat ez még ugyanúgy csalás. Persze nem a törvények alapján értelmezve.
Ezekkel a példákkal csak azt akartam mondani, hogy nagyon úgy fest számomra, hogy ha valaki nem nyíltan vesz el pénzt valaki mástól az nagyon leleményes. Pedig fordítva kellene sztem elfogadottnak lenni. Valamelyik előző posztomban már írtam, hogy a pókerben, vagy bármilyen más játékban le vannak fektetve a szabályok. Eldöntöd, hogy játszasz-e vagy sem. Jó persze az életnek is megvannak a maga ÍRATLAN szabályai. Ott játszasz és kész. De nem mindegy, hogy hogyan játszunk egymással.
Toka miket hordhatsz még itt össze?
Hát még nincs vége:) Kicsit kuszának érzem az egészet, lehet majd egyszer máskor az egyes részeket átgondolva megfogalmazom jobban. Csak igyekszem magam előtt is tisztázni a gondolataimat és megosztani veletek, mert más véleményekre is kiváncsi vagyok.
Olvastam tegnap Kacsa blogját. (egy évfolyamtársam öccse. A blog címe: naga.freeblog.hu - olvassátok vannak érdekes gondolatai a srácnak:)) Szóval ő azon elmélkedett, hogy mi a helyes? Időben elkezdeni, időben befejezni az egyetemet, hisz ez a fontos a jövőnk és az életünk szempontjából? Vagy csak úgy élni és annyi időt szakítani az egészre, amennyit épp akarunk? Nem hiszem, hogy tudnám a választ. Viszont a gondolataimat leírom. Én igyekszem időben elvégezni az egyetemet, de ennek az oka nem az, hogy hú hisz ez a fontos, így kezdhetek el dolgozni, így építhetek egzisztenciát, így lehetek csak hasznos tagja a társadalomnak.
Nagyon sok "felnőttől" (vicces ilyet írni 23 évesen:)) hallani, hogy ezek a fontosak az életben. Mindenki így él. Persze fontosak, hisz ezáltal adhatjuk meg szeretteinknek a nekik szükséges anyagi javakat. De engem mindig valami más vonzott igazán az életben. Az apró örömök, a rácsodálkozás a dolgokra, a nevetések és minden apróság. Úgy érzem a legtöbben valamit elvesztünk miközben felnövünk. A gyerekes rajongást, lelkesedést a dolgokért. Hogy úgy éljünk meg bizonyos pillanatokat, mintha csodák történnének. Ezért akarok életem végéig fiatalok között dolgozni, segíteni nekik kibontani a szárnyaikat, és támogatni őket döntéseikben. (jó persze néha majd biztos egyesek osztásával fogok a helyes ösvény felé támogatni:P) És nem akarom elveszteni azt a rajnogást amivel általában viseltetek minden iránt ami körülvesz engem.
Pár dolog ami számomra nagyon furcsa volt ezzel kapcsolatban életem folyamán:
Vannak bizonyos szülők akik mindent megtesznek a családjukért. Dolgoznak, megveszik amit kell és támogatják mindenben a gyerekeiket. Ez nagyon szép tőlük, hisz sajnos sokan még ezt sem teszik meg. De gyakran látom, hogy ezek az emberek elvesztenek valamit, valami nagyon fontosat miközben tökéletesen megvalósították azt, amiről úgy látjuk, hogy az élet szól (szép lakás, autó meg minden).Ez a nagyon fontos nem más, mint az, hogy közben ugyanúgy tudjanak egymásnak örülni, mint anno. Nagyon kevés felnőtt párt ismerek, akikről a jelenlegi viselkedésük alapján el tudom képzelni, hogy volt olyan idő, amikor nem tudtak úgy végigmenni az utcán, hogy ne fognák egymás kezét. Hogy volt olyan időszak az életükben, hogy nem létezett számukra boldogabb pillanat annál, hogy a másikat nevetni látják. Hol vesznek el ezek a dolgok?
Annak tudnak örülni, ha a gyerekeik valamire rácsodálkoznak és örülnek neki. Olyankor velük nevetnek. De maguktól... Mi történik velük? Mi változik meg?
Volt egy csapattársam régen. Ő már öreg volt. Régen védett az NB1-ben is, tehát amit el lehet érni kis hazánkban a focival, azt ő elérhette. Úgy gondoltam, hogy milyen jó neki, hisz azzal foglalkozhatott eddigi életében amiért rajongott. Történt egyszer, hogy a válogatott egyik meccse utáni napon volt edzésünk.Én a helyszínen szurkoltam végig az Argentína elleni mérkőzést. Másnap az öltözőben lelkendezve meséltem a többieknek, hogy a Gera Zoli milyen cselekkel ment el két védő között. Erre ő ennyit mondott: "Remek, ettől biztos olcsóbb lesz holnaptól a kenyér!"
Ez mi??? Nem hiszem el, hogy kiskorában ne arról álmodozott volna, hogy NB1es focista lesz. Biztos imádott edzésre járni, játszani, örülni a csapattársakkal. Mi történt vele? Mi? Ez számomra elég megrázó volt.
Élhetjük az életünket helyesen, az "erről szól az élet" szerint. Biztos nem véletlenül mondják ezt a nálam tapasztaltabbak, tényleg fontos, hogy rendben legyen körülöttünk minden, hisz csak így adhatunk meg sok mindent azoknak, akik függenek tőlünk, vagy akiket egyszerűen csak szeretünk. Ez nekem is nagyon fontos. De szerintem egyáltalán nem elítélendő az sem, akitől még nem függ senki és mondjuk inkább a csodák megélésére törekszik. Nem árt vele senkinek, viszont lehet, hogy sok apró mosolyt csal közben mások arcára.
Sokszor hallottam már, hogy álomvilágban élek és már elég régen is mondták ezt.. De érdekes módon az álomvilágom azóta is működik. Nagyon sok embernél boldogabbnak, elégedettebbnek tartom magam és nem hiszem, hogy ennek az oka az lenne, hogy bármit is jobban csinálnék mint ők. Egyszerűen csak másokon nem veszem észre, hogy megállnának a "helyes" életük felépítése közben, és csak örülnének egy-egy csodának. És szépen lassan el is felejtik, hogy milyen is volt az.
Az egyetemen azt tanultuk, hogy fontos elérnünk, hogy a diákok a saját meggyőződésükből tanuljanak. Ha pedig megvan a meggyőződés meg kell erősítenünk őket benne. Íme egy msn beszélgetés rendbeszedve az öcsém egyik legjobb barátjával, Tukával. Én igazán igyekszem.
Zöld - Tuka
Fekete - Toka
- Kellene ma csapatni egy pókert!
- Én nem, holnap töridoga. Tételes ráadásul.
- Akkor ne gyere át How i met your mothert nézni. Pedig biztos bírnád szerintem.
- Könnyen lehet. De jelenleg csak a törire akarom rávenni magam.
- Rádumáljalak? Bárkit rádumálok bármire.
- Kezdheted...
- Az emberi történelem színes mesék végeláthatatlan sora. Nagyszerű hősök, bátor cselekedetek, aljas árulások egymásutánja. Rengeteg dolgot lehet megérteni tanulása közben azzal kapcsolatban, hogy miként éljük életünket, mely értékeket találjuk fontosnak. Megismerhető, hogy egykoron miben hittek az emberek. Hogy viszonyultak a náluk jobb sorban állókhoz és ugyanígy a tőlük függőkhöz. Ha ezzel tisztában leszel, akkor Te is tisztábban látod majd életed rögös ösvényét. Nem beszélve a közvetlen hasznokról. Például egy 5ös törijegyről, mely értékes pontokat jelenthet a továbbtanulásodat befolyásoló pontrendszerben. Magyarul a történelmen keresztül vezet az út álmaidhoz. Önmagad beteljesítéséhez. És ha majd egyszer visszanézel saját személyes történelmeden, ezt mondod: Köszönöm világtörténelem!!!
- Dumálni azt tudsz.
- Nem is zavarlak tovább biztos már előkerested a könyveidet.
- Ja az lesz. kösz a biztatást. Megyek is. Csá!
- Csáó!
Ezt elmeséltem Rolinak. Ő ennyit fűzött hozzá: "miért nem csak annyit írtál neki, h ahhoz, h 5 évig bebaszhass heti 3x úgy, h anyádék ne tudjanak róla, meg kell lennie ennek a töri 5ösnek?"
Kb. egy órával ezelőtt kaptam meg Dorka szilveszteres iwiw-üzenetét. Azóta nagyon sok minden történt.
Dorka ötlete nagyon jó a szilveszter eltöltésére. Szuper szállás, elvileg jó társaság, minden ami kellhet egy jó bulihoz. Viszont két nagy problémám vele kapcsolatban:
Pénz, pénz, pénz. Akárhogy is számolom ez egy minimum 20000 forintos szilveszter lenne. Ez pedig nekem most nem igazán fér bele a költségvetésbe. Való igaz volt rá példa, hogy került ennyibe az ember bulija és szerencsés vagyok, hogy ezt különösebb következmények nélkül megtehettem. Viszont életem egy olyan részére érkezett, ahol azt kell mondjam, hogy stop Toka, húzd össze magad egy kicsit. Igazából két hónap múlva már eszméletlenül könnyen megoldható lenne, épp kezd majd beindulni a tanítás is, szépen lassan tudok majd gyűjtögetni. De most pont nem. Sok mindent elterveztem, hogy mostanában mire szeretnék költeni, és ez a jó ötlet a terveimet teljesen felborítaná. Igen van egy olyan Toka, aki azt mondja kit érdekelnek a tervek, tuti a buli csapassuk a koktélokat, menjen a karaoke, a holnap még a jövő zenéje. Viszont most, hogy újra együtt vagyunk Uzsóval, megfogadtam, hogy sokkal több csak páros programot szeretnék, és inkább ilyen dolgokra költenék most. (a Sushi bárt már alig várom:)) Szeretnék szépen lassan félretenni és kialakítani egy pókerkasszát. Így most valószínűleg ez a fajta lebonyolítású szilveszter kimarad. De a fő ok mégsem ez. Hanem:
A legtöbb igazán közeli barátomnak sincs pénze erre. Ha már úgy döntenék, hogy elmegyek és tényleg a megszokott módon fergetegeset bulizok, akkor azt szeretném, hogy azok a barátok is ott legyenek mellettem akik igazán sokat jelentenek nekem. Ezzel most nem akarok megbántani senkit, nagyon megkedveltem a Sziráki féle társaságot, nagyon aranyosak, de azok, akiket a nagybetűs barátaimnak tartok ők mások. És ők nagy valószínűséggel nem tudnák ezt finanszírozni maguknak.
Emiatt elég sokat gondolkodtam, hogy mi lehetne a megoldás számomra/ számunkra. Uzsóval, Ferkóval és Rolival beszélgettem msn-en és egy érdekes lehetőség kezdett körvonalazódni előttem. Sokat hallani, hogy sokan nem szeretik a kötelező bulizást szilveszterkor, meg hasonlók. Annyira sokszor, hogy igazából ebből már divat lett. (kb olyasmi, mint nem menő olyan zenekart szeretni ami menő)
Ugye ilyenkor mindenki valami különlegeset akar, valami igazán hatalmasat, amiről évekig mesélhet...vagy a barátai mesélhetnek neki, mert ő nem emlékszik:) Volt már példa mindkettőre az életemben és jó volt. De ilyen évközben is rengeteg van.
Én most másként képzeltem el egy különleges szilvesztert. Most vázolom az elképzeléseimet, és akit tényleg érdekel, az kérem jelezze:
Nincs alkohol:) Nem nem viccelek. Egy olyan összejövetelt szeretnék, ami attól lesz különleges, hogy olyan emberekkel töltöm akiknek rengeteg vidám pillanatot köszönhetek az életemben.
Rengeteg verseny:) Az eddigi ötletek: Hotel, Rikiki, Carcassone, Labirintus, Kicsapós (játszhatunk rendes pókert is, de szigorúan csak presztízsből). Így kialakulna az év játékosa cím. Bárki akinek van ötlete javasolhat versenyszámot.
Bármilyen ötletet még várok, ja és lenne ki szerez menőbb gyerekpezsgőt verseny is:P ha már nincs alkohol.
Elolvastam most az egészet az elejétől és kicsit fura számomra is. De tetszik. Helyet majd az érdeklődők számának függvényében keresünk. Kiváncsi vagyok arra, hogy érdekel-e titeket és arra is, hogy ha igen akkor milyen lesz ez az egész.
Mint már említettem tegnap volt apa félcentenáriumi születésnapja. Amit nem említettem: anyu meglepetésbuli szervezett neki. De ne szaladjunk ennyire előre az időben.
A hazautat most már egy ideje régi szokásaimtól eltérően nem vonattal, hanem busszal teszem meg.
Ami jobb benne:
Gyorsabb.
Ennyi...más nincs ami miatt jobb lenne.
Ami rosszabb benne:
Kényelmetlenebb...komolyan mondom mintha csak gyerekülések lennének a buszokon. Bár az is lehet, hogy csak én igyekszem minél jobban hasonlítani a világegyetemre egy bizonyos tulajdonságában. Tágulok.
Általában egyedül utazom, valahogy nem igazán futok össze olyan ismerőssel akivel nem csak udvariassági beszélgetést tudnék folytatni, és igazán érdekes "barátadagot" sem kaptam még. (Te jó ég milyen lehet az én Tyler Durdon énem???....aki nem látta a Harcosok Klubját az ezt úgysem érti)
Harc a mammlerekkel: na ez brutális. A nénik úgy tolakodnak az ajtó felé,hogy azt Taz is megirigyelhetné. Forgószélként söpörnek végig feltornyozott ősz hajukkal és retiküljeikkel a mit sem sejtő ártatlan egyetemistákon. A buszra való felszállás a rettegés 5 perce. Vagy 10. De komolyan úgyis van elég hely, nem is értem az egészet. És közben nem mernek az emberre nézni csak furakodnak. De minek? Volt már rá példa, hogy állva utaztam Pestig csak azért mert átadtam a helyem. Gondolom nem csak rólam mondható ez el. De ők azért küzdenek. Valami ősi erő hajtja őket:) Félelmetes.
Hazaérvén apa várt rám a buszpályaudvarnál. Nekem volt az a feladatom, hogy addig lekössem a figyelmét, amíg a meglepetésvendégek megérkeznek hozzánk. Gyorsan be is rángattam magammal a fenyőfás áruházba, hogy veszek egy gyerekpezsgőt,hogy tudjunk mivel koccintani. (apukám 25 éve nem iszik alkoholt. A múltját balladai homály fedi, pár történettöredék előkerült. Respect..ez minden amit el tudok mondani:D)
Nos apu már az áruházban elkezdte mondani, hogy kell vennie valami piát, mert hátha jönnek vendégek megköszönteni őt. Én nem árulhattam el magunkat, így csak helyeseltem, végül vettünk egy üveg Jägert. Mi baj lehet nem igaz? Valaki csak megissza.
Hazafelé a kocsiban megkérdeztem, hogy miből gondolja, hogy lesznek vendégeink. Mert senki nem hívta fel a szülinapja alkalmából. Te jóóó ég amatőrök!!! (Tudni kell, hogy a keresztanyukám memóriája az ünnepekkel kapcsolatban jobb, mint a legmodernebb szuperszámítógépeké. Minden névnapkor, szülinapkor reggel 7kor már csörög a telefon. Ami annyira nem jó, ha az ember előző éjjel egy bulival ünnepelte meg a jeles eseményt. Persze azért örülök neki mindig, mert szuperaranyosak. Tehát ha ő nem telefonál az nagyon gyanús.) Apát amúgy az esetleges vendégváró készletek szűkösségének lehetősége zavarta meg a buliban. (gyk: nem lesz elég falni- és innivaló) De anya kitett magáért:
Hidegtálak, minden mi szemnek, orrnak, fülnek, szájnak ingere. Hát igen, innivalóból sem volt kevés (itt jegyezném meg, hogy a fűszeres vilmos egy pompás párlat).
A társaság hattalmas volt (rokon és baráti családok felnőtt tagjai, na meg az öreg Szilas), mentek az oltások és nem egy alkalommal már azon nevettek, hogy én miként nevetek a régi sztorikon.
Apa egy ultrakényelmes relaxációs fotelt kapott tőlünk, mivel megesik, hogy elalszik tv-nézés közben. Ma éjjel le is tesztelte, azt mondta, hogy nagyon jó:)
Egy-két érdekesebb része az estének:
Kiderült, hogy ha valaki még sosem ásított színeset alkohol hatásától, akkor az mindenféleképp valami nagyon komoly betegség következménye lehet. Látjátok van mit tanulni az idősebb generációtól.
Szó esett az IQ-ról is. Tőlem kérdezték, hogy mire emlékszem tanulmányaimból, hogy 70 vagy 60 alatt durván kicsi-e. Én úgy emlékeztem, hogy 60. Viszont két dologban, nagyon biztos voltam az IQval kapcsolatban. Az egyik az, hogy 130 felett zseninek számít. A másik az, hogy Michele Wild-ra ez igaz. Ekkor hangzott el, hogy ő csak úgy szívta magába a tudást biztos. Who knows?
Volt egy szomorúbb részlete is az estének. Láttam, hogy a mama nagyon kedvetlen, ezért megkérdeztem a papát, hogy miért. Kiderült, hogy voltak a kórházban a mama testvérénél (aki nagyon beteg) és ő ilyeneket mondott, hogy ez a halálszoba meg hasonlók. Ekkor kb. pont egyszerre pityeredtek el mindketten. Ezt nem sokan látták, mivel a sarokban ültünk. Kicsit beszélgettünk erről, és végül megnyugodtak. Utána már ők is nevetgéltek meg mosolyogtak az ugratásokon. Nem tudom én tudnék-e így viselkedni hasonló helyzetben. Lehet, hogy öregebb koromra már természetesebbnek veszem az ilyen helyzeteket, de most el sem tudok képzelni szörnyűbb dolgot a testvérem elvesztésénél. Így azt sem, hogy bármely társas összejövetelre alkalmas lennék. Who knows? Remélem sosem kapok választ a kérdésemre.
Nagyon jól éreztem magam az este folyamán, bár egy idő után megint elkezdődött a lokális politika elemzése, amit még mindig meglehetősen unalmasnak találok. Így Szilassal és az öcsémmel bevetettük magunkat IC szobájába. Szilas mutatott egy lehetséges Ginny-jelöltet. Tehetségesnek tűnik, várjuk Ferkó véleményét (a hölgy a Szilas ismerősei között Tóth Zsófia fedőnéven tekinthető meg). Megpislanottuk Sammy blogját is. Ő kicsit más stílusban ír, mint én. Erre a gyöngyszemre bukkantunk: ALL INCLUSIVE :D kaja,pia,minden ami szemszájnak igerküszöbét átcsapva pofánbassza a táplálék gé pontomat...mintha Ozzy Osbourne részt vett volna egy retorika tanfolyamon.
Miután Szilasék leléptek IC tartott nekem gitárbemutatót a billentyűzetével és egy számítógépes játékkal, ami a méltán híres Guitar Hero kicsit lebutított változata. IC játéka annyira fenomenális, hogy nem egyszer kellett a kutyánknak elkergetnie az ablakon beleskelődő Slash-t az udvarból. Awesome.
IC-nek ma le kellett adnia egy 8 oldalas dolgozatot a blues történetéről. Éjjel próbáltam neki ennyi anyagot szerezni, de még úgy se jutottam el 3 oldalig, hogy két monitort követtem figyelemmel.(nem, fizikailag nincs 2 monitorunk) De IC reggel 5kor felkelt és megírta. Genius.
A papám azt mondta, hogy az ember fejében van 11 kis szék. Ha megiszik egy italt, akkor egy kis törpe a hasából felmegy a fejébe. Idővel persze elmegy onnan. Azt mondta, hogy gond akkor van, ha nincs elég szék a törpikéknek. Apa szülinapján hidegtálas állófogadás volt. A fejemben is.
Jó kis este volt.
Sétálván az Üllői úti villamosmegálló felé a szemerkélő esőben egy csodálatos látomás bontakozott ki lelki szemeim előtt. A matekos farsangon mi nyerjük meg a jelmezversenyt!!! Elmondom, hogy miért is. A megoldás két egyszerű szóban rejlik:
Csoportos jelmez (ó haver ez zseniális):
A témája Harry Potter és kis barátai. Tökkkkéletes, mintha ránk öntötték volna. Ferkó szakasztott Harry Potter és csak orbitális szerencséjének köszönhető, hogy egyik "Mi történt tegnap?" bulijában sem szerezte meg a villám alakú sebhelyet.
Ki lehetne Ron Weasley? Milyennek kell lennie? Lássuk csak: Vörös hajú, magas, eszméletlenül jóképű, ultralaza és szereti a lángnyelv whisky-t...van ilyen ismerősöm?....ó igen, azt hiszem van:)
Aki nem olvasta a 7. részt és akarja az hagyja ki a következő bekezdést, mert SPOILER is lesz benne!
Hermione legfontosabb tulajdonsága, hogy Ron barátnője...hát akkor ez a szereplő meg is van ki lesz. Uzsó, gyakorold a következő szavakat: M.A.J.O.M., álohomora, vingáárdium leviósza. Tökéletes választás a szerepre, hisz Uzsó a wc ülőke lehajtásával kapcsolatban legalább olyan lelkes, mint az igazi Hermione a tanórákon.
Már csak meg kell találni Harry Potter barátnőjét, Ginnyt. Magyarul kell szerezni egy vörös csajt Ferinek. Ma az iskolába menet találtunk is egyet de nem mertem leszólítani. Ez még egyszer nem történhet meg!!! Szóval ha lát akárki egy dögös vörös csajszit, akkor meg kell szereznünk őt Ginnynek. Ez a küldetésünk, ettől nem tántoríthat el minket semmi. Két hónap van kb. farsangig, ennyi időnek elégnek kell lennie.
Mellékszereplőket is keresek, ha van ötleted, hogy ki akarsz lenni, akkor bátran keress meg!!! De készülj fel, a jelmezhez hozzátartozik egy buli előtti kis találkozó is, ahol Bájitaltan verseny is lesz és mindenkinek saját maga által kevert bájitalt kell megosztania a többiekkel. Szóval nem lesz könnyű!!! De mi könnyű az egyetemen?
Például ez:) : Amúgy ma azért mentem be a suliba, hogy ismét beírassak egy jegyet. Szappanhártyák fizikája: szuper5ös!!! (Igen, az antibuborékok okleveles szakértőjének blogját olvasod.)
Ma van apu 50. szülinapja! Nice Hand Daddy!!! El is énekeltem neki már telefonon a boldog szülinapot című operarészletet. Reméltem, hogy valami tárgyalosan lesz éppen és ki lesz hangosítva, de nem. Csak pár munkatársa hallotta. Jó nekik.
Msn-en diskuráltam az eddig Pötyiként bemutatott egyénnel az elmúlt percekben. Valahogy szóba került, hogy van blogom is, ekkor megtudtam tőle: "Blogja csak a buziknak van!"
Nagyon összezavarodtam, kinek higgyek? A serpenyő egyik oldalán (a mérleg egyik serpenyőjén:D) ott van világhírű blogszakértőnk (akit Pötyiként ismerünk még legalább pár percig) véleménye, míg a másikon a barátnőmé, aki szerint nem változott szexuális érdeklődésem...
Pötyivel már régebben beszélgettünk arról, hogy hívjuk Petinek. Nos ezennel kérése teljesítve lesz, szóval ha a blogomban Petiként említek valakit, akkor róla lesz szó. Ez azért van mert megkomolyodott. Említette hogy gyakorlatot tart mechanikából elsősöknek például. Én nagyon megörültem, hogy gyakvezető lett, de összetörte az álmaimat mesélvén, hogy csak különórákról van szó. De az legalább egyedien megoldva: Jóféle hölgykölteményeknek harmadannyi az árajánlat, mint a szánalmas földi halandóknak:) Képzelhetitek milyen volt a megkomolyodása előtt:)
Itt említeném meg, hogy a "jóféle", "hallod", "Sanyikám nyomjad az ádzseszkót" szavakat hihetetlen színészi alakítással tudja előadni. Pötyiből Peti lett.
Szóval ez egy történelmi metamorfózis pillanata.
A címben írtakról picit később. Ma végre sikerült megszereznem a How I met your mother 3. évadát...5 részt már meg is pislantottunk Uzsóval, hát továbbra is legendary.
Ezt követően én elmentem az isibe mert el kellett intéznem két dolgot:
Megszerezni a jegyemet Oktatástechnológiából. Ehhez be kellett mutatnom pár általam meghackelt képet. Uzsó Disneylandes képei közül csemegéztem, hát szebbek nem lettek de legalább foglalkoztam velük. Állítólag Uzsó is segített. Vagyis állítólag én segítettem neki. Állítólag. 5ös. Good job Tokmok!
Visszavinni a könyvtárba pár könyvet, amit a KGB vett ki nekem. A gubanc az volt, hogy az egyik elveszett. Nagyon meglepődtem viszont, hogy a könyvtáros nem parázott az egészen, annyit mondott szerezzek egy ugyanolyat. Pacsit érdemelt volna.
Na és itt térek rá erre a bizalomcuccra. Ez a könyv úgy veszett el, hogy lenyúlták. Mégpedig általam tanított diákok nyúlták le. Óra után ottfelejtettem a teremben és két órával később már nem volt meg. Több osztálynak volt órája abban a teremben, szal nem lehet tudni ki volt a tettes.
Ez van, túl kell lépni rajta, szerzek egy ugyanolyan könyvet (majd lopok egyet én is...ha harc hát legyen harc! Na jó nem:)) És itt a lényeg, hogy ettől én nem feltételezem senkiről, hogy meg akar lopni. De hogy mekkora gyökerek vannak...Íme:
Leültem ma tolni pár sit'n go-t a neten. Egyet gyorsan megnyertem, egyen gyorsan második lettem, egyről meg kiejtett az öcsém egyik pajtása Tuka. ennek később még lesz jelentősége. Szóval a 4. asztalnál 3an maradtunk játékban: Tuka, én, meg egy raktározó karógyökér északi úriember. Már itt nekiállt sírni, hogy biztos össze fogunk játszani ellene, meglopjuk meg ilyenek. Mindezt csak azért mert ugyanaz a város van nekünk kiírva a Tukával lakóhelyként. És akkor csak mondta mondta mondta...Hiába írtam neki, hogy chillout, meg hogy ismerjük egymást, de nem csalunk ellened. Amikor a Tuka kiejtett a másik asztaltól azt is beírtam neki, de úgylátszik valami rénszarvas ment a fülébe vagy nemtom mik repkednek ott északon. Ő lett a buborék HÁHÁ:D Na akkor meg írta, hogy ezt nem tűrheti, fog írni a supportnak is meg minden. Mondtam uram írjon nyugodtan és ha már ennyi ideje van tanuljon meg játszani is.
De komolyan? Mitől ilyen bizalmatlan valaki? Én sem gondolom azt, ha meglátom, hogy két azonos északi városból származó ember ül az asztalnál, hogy csak engem akarnak meglopni és egymásnak kiabálják át a kis iglujukból a lapjaikat...Igen meg akarom szerezni a pénzét, de úgy, hogy a játék keretein belül járok túl az eszén. Többek között az ilyen felfogás miatt olyan a póker megítélése amilyen.
Le a bizalmatlansággal. Toka for president.
Ígértem, hogy lesz egy kis bemutatóírás arról, hogy ki kicsoda a várhatóan sokat szereplők között. Hát ezt előzte meg az általatok fentebb olvashatott harsona-előadás, amit egy világhírű harsonaművész írt be így a blogomba csak azért, hogy élethűen lehessen elolvasni.
Íme a sok hurka, akik közel állnak a szívemhez (vannak többen is, de most nézzük azokat akikkel sokat lógok) :
Uzsó:
Na szóval Uzsó az én nagy-nagy szerelmem:) Már idestova legalább egy hónapja együtt vagyunk...újból:) Szóval ha nem vesszük a kis szünetünket akkor már több mint három éve. Kár hogy nem 3 évvel ezelőtt vagy még azelőtt kezdtem el írni, a blogot, mert akkor még több vicces sztori lehetne benne és az is lehetett volna a címe, hogy How I met Uzsó. (igen, valóban nagyon tetszik ez a sorozat:D Bár ha a mi sztorink alapján írták volna a forgatókönyvet akkor még menőbb lett volna a sorozat:))
Zsuzsiban először az fogott meg, hogy majdnem annyira elvetemülten bulizott mint én...hihetelen...fúúúdejó:D Aztán miután elkezdtünk járni jöttek olyan apróságok, amik a világ legeslegjobb nőjévé emelték: dobozból is iszik tejet, imádja az állatokat, vevő minden hülyeségre (még az enyémekre is), ő tanított online pizzát rendelni (én az őskorban éltem és csak telefonon tudtam), úgy alszik, mint egy kis hernyóbébi, és azon is csak nevetett amikor először...hát kiszaladt egy kis pingvin...(ezt azóta lehet, hogy megbánta:D)
Rengeteg dolog van ami miatt szeretem, ezeket majd útközben biztos megjegyzem itt-ott.
Na de vannak árnyoldalak is: kötelező wc ülőke lehajtás (nehezebb megtanulni, mint bármilyen elméleti fizika tételt), rendmánia, nem folyó vízzel való mosogatás...
Ja és mellesleg ő Captain Planet 21. századi reinkarnációja, mert mindene a bolygó megmentése:)
IC:
A kisöcsém. Eszméletlenül jól érzem vele magam bárhol és bármikor. Bár neki sztem kicsit sok vagyok. Valahogy sztem ő az én polarizált énem. Ha józan akkor sokkal visszafogottabb...de ha részeg...na akkor féktelen:D
Egyszer egy buliból felhívta a fatert, hogy vigye haza, majd elfelejtette és hazament taxival. Amikor fater hívta hogy hol van akkor mondta, hogy nyugi most jövök be a házba. Mire apa hazaért...már el is aludt. Másnap reggel persze nem emlékezett rá...:D
Mellesleg irtózatosan féltékeny vagyok rá, mert sokkal jobban küldi a pókert mint én...A kis máker...:)
Roli:
Barátságunk a matektáborban kezdődött 9.-es koromban. Amúgy most éppen ötödéves egyetemista vagyok. Mindenki feszengve ült a szobában, mikor ő a lényegre tért. "Közületek ki szeret kakilni?"
Az én fejemben ekkor gyönyörű dallamok által kísérve ez fogalmazódott meg: "This is a beginning of a beautiful friendship"
Milyen igazam volt!!! Roli imádja a sportot és a társasokat és a fogadásokat is, úgy mint én. Valamint egyedül ő verhet rám lustaságban a világon...komolyan ez egy lumester. (A pitéből vett kúrmester alapján szabadon)
Ennek ellenére bármikor számíthatsz rá de tényleg. Kivéve amikor herpeszes. Vagy kivéve amikor jégkockára van szükséged egy fizikai kísérlethez. Vagy mikor épp guminapot tart (ez azt jelenti, hogy csak lustálkodik). Szóval bármikor:D
Szilas:
A legrégebbi barátom. Egy óvodába jártunk (akkor még utáltam mert a másik csoportba járt, őket meg ugye utálni kellett. Ja meg azért is mert ő tudott biciklizni. Nem, nem vagyok irigy típus), általános iskolában és gimiben osztálytársak voltunk, valamint egy emeletes házban laktunk 18 évig. Ja és az egyetemet is együtt kezdtük el. Ő most top-menedzsernek tanul inkább, ő lesz a jövő Barney-ja. Remélem:)
Azt csipázom a legjobban benne, hogy mindig van egy vicces sztorija, de tényleg mindig. De nem biztos, hogy hallani akarod, hidd el nekem:D
Feri:
Őt az egyetemen ismertem meg. Az órákon ilyen tök visszafogott, komoly srácnak tűnt. Aha...végül megismertem. A történetét címszavakban mondom el, próbáljátok meg elképzelni, az mindig jobb szokott lenni mint a valóság. De nem most:D
Nagy szerelem, barátnő, nyugalom, szakítás, letargia, haverok, örömlány, mp3 lejátszó, bulik, "Mi történt tegnap?"-ok, sör, gép,"rombolás", alig használt anyuka, "Mi történt tegnap?"-ok, vicces sms-k, avét, "Mi történt tegnap?"-ok
Épp nőelvonásban szenved...csajok írjatok!!
Sammy:
Legnagyobb volumenü barátom:) Róla azt kell tudni, hogy nagyobb mint én, de a lábai úgy járnak a táncparketten, mint Jacko-nak, valamint úgy tekeri a csípőjét, mint Beyonce. Mindeközben egyfolytában beszél...Nemcsak tánc közben, mindig:D Annyit mesél, hogy úgy gondoltuk, hogy ő Andersen reinkarnációja de aztán rájöttünk, hogy a Grimm-testvérek születtek újjá egy testben:)
Pötyíííí:
Biciklistáborban futottunk össze. Illetve gurultunk össze. Azóta rengeteg nevetésért felelős az életemben, már ha éppen nem depressziós a csajok miatt. Róla is címszavak:
böllér, pince, csocsó, "szkenneljünk egy üveg bort", ölelés világnapja, köszönöm:D, mammler... és még rengeteg minden:)
Gnom:
Végtelen forma. egy buliban ismerkedtünk meg, mert valaki kezébe nyomtam egy üveg Desperadost. Ő volt az. Másnap reggel elkésve mentem az iskola felé amikor Gnom ráugrott a hátamra és kérdezte, hogy miért késtem el. Kiderült, hogy mindketten az akkori barátnőnknél kúráltuk a másnaposságunkat. (huh ez nem szerencsés szóválasztás...ne gondoljatok rosszra) Itt is tudtam, hogy ebből a kapcsolatból lesz valami:D Hihetetlen sztorikat éltünk át együtt. Ismét címszavakban:
"Mi az büdös és csilingel?", "Szálljunk le minden megállóban és keressünk egy kocsmát?", lehányt mentőautó (nem mi voltunk), játék a rendőrökkel, ellopott telefon, dojcse métyhen kommen plöclich, póker, "Hová tűnt a két csaj?"...és sok minden más.
Dorka:
Mindenki anyukája, az évfolyam lelke és motorja. Megtervezi a tervezést is, és mindenben maximalista. Amelett nagyon vicces leányzó. Jelenleg fanatikus pókerjátékos. És ha valamit csinál, azt rendesen csinálja. (ez egy meglehetősen érdekes téma megbeszélése közben derült ki...)
KGB és Krisztián:
A szobatársaim a koliban. KGB a béke szigete, Krisztián a csajok kedvence. KGB lát el wc papírral (ezért karácsonyra mindig kap tőlem jópár gurigával), Krisztián teával. Én cserébe a koliban a békés énemet mutatom:D Nagyon bírom őket is:)
Piecs Lackó:
Régebben együtt fociztunk. (Igen fociztam is nem is gyengén:)) Nagyon jókat hülyülünk együtt, főleg bulizni szoktunk. Bár mostanában már nem olyan sokat, de majd javítunk rajta. Összejött az unokatesómmal:) Kétszer:D Nagyon aranyosak együtt, sok sikert nekik!!!
Hermione:
Igen, lenyúltam Ron Weasley nőjét. Hermione meg ezt gondolta..tökmindegy vörös-vörös. Na jó nem. Hermione a mi hörcsögünk, aki képes Cliffhangert játszani, valamint bungie-jumpingolni gumikötél nélkül. És szuperédi.
Amó és Tibcsi:
Ők a legfurább pár akit ismerek:) Tűz és víz, ég és föld, buborék és antibuborék, Gandalf és Szarumán... De igen aranyosak. Tibcsi a leghiggadtabb pókeres akit ismerek...na persze...ha nagyobb téten játszana hetente venne sztem új monitort. Amó meg rájöttem, hogy ezért festi a haját, mert csak ősz hajszálai vannak a sok idegeskedés miatt.
Őket utólag írtam ide, először elfelejtettem. Botsáska:)
Ennyi fért most bele. Botsáska a kimaradtaktól, majd útközben a valamelyik történet úgy hozza akkor pótolva lesznek.
Először Uzsóval vágtunk neki Pestnek, hogy ajándékokat szerezzünk kis családom tagjainak.
Ez nem megy üres gyomorral, így első megállónk a Baross utcai Meki volt. Az új dupla marhahúsos fűszeres szendvics? Hát nem kicsit awesome... Ja nem mintha ettem volna, csak a kép alapján:P
Ezután jól megtöltött bendővel már simán ment az ajándékvásárlás, mind apának, mind IC-nek (ő a kisöcsém, aki a legnagyobb hurka a világon, ami nagyon is jót jelent:)). Anyu ha idetévednél ne izgulj, a Te ajándékod is megvan már.
Itt jött az a pillanat, hogy Uzsónak a távozás hímes mezejére kellett lépnie, mivel az ő ajándéka következett, így nem engedhettem, hogy velem tartson, na meg tanulnia is kellett. Helyét Feri vette át, akiről nem gyenge dolog derült ki ma! Erről később...túl sok lenne hirtelen. Uzsó ajándéka meglett (az egyik, a másik....fúúú hát az gépállatság lesz). Mission completed.
Jegyek:
Most már hivatalosan is érdemes figyelnetek arra amit mondok nektek, ugyanis 5-ös lett mind a vizsgatanításom, mind a gyakorlótanításom!!! Ezt majd meg kell ünnepelni, de Uzsónak tanulnia kell, így kicsit várunk vele. Ami késik nem múlik, alig várom, hogy fogyaszthassam a koktélokat az ultramenő kacskaringós szívószálammal a Morrisonsban. Igen, tényleg egy kacskaringós szívószállal megyek majd bulizni. Meg egy dobókockával:)
Múlt héten megírtam az első vizsgámat. A fizika története Newtontól napjainkig. Úgy volt, hogy lesz egy szabad délutánom, hogy tanuljak rá, de a sors keze farba rúgta a terveimet. (fúúú mekkora szókép...ennek mi a neve amúgy?) Be kellett mennem a gyakorlóiskolába és mire visszaértem tanulni Uzsóhoz azt konstatáltam, hogy csak fél órám maradt tanulni. "Hát ebbe pont belefér egy How I met your mother rész!!!"
Belefért:) A vizsgám végül 4es lett. A kemény munka meghozta gyümölcsét.
Ez a sorozat (How I met your mother) amúgy Legendary!!! Kár, hogy nem készül olyan gyorsan, mint ahogy nézni tudnám. Még csak az első két évadot láttam, de előre félek, hogy utolérem a készítőket. Ugyanez van a fantasy könyvekkel is. Nem értem miért nem lehet kétnaponta újat kiadni a jobb sorozatokból:) Hiába...a szórakoztatóipar még nem nőtt fel hozzám.
Ezután Feritől ezt tudtam meg: "Én bent voltam Vecsésen a legjobb 3 harmonikás között a korosztályomban." Csak úgy nyüzsöghettek ott a kis harmonikások...:D
Petipoli:
Ez egy akkora játék!!! Nem nagy, nem hatalmas...végtelen!!!
Egy évfolyamtársam szülinapjára csináltuk ezt a társast, ami a monopoly és az activity keveréke. A suliban játszódik, tanárakat és tanszékeket kell venni. A fizetőeszköz a kredit, ugyanis az a cél hogy elérd a diplomához szükséges 330 kreditet. Van vizsgaidőszak is, ahol el kell mutogatni, vagy rajzolni az algebra, analízis, geometria és fizika témakörébe eső fogalmakat. Rengeteg apró szabály van még, de ez a játék úgy gilette, ahogy van:)
A mi csapatunkat Uzsó, Dorka, Kópé (ő kapta a játékot) és én alkottuk, míg a másikat Szilvi, Orsi, KGB, Atus (évfolyamtársaim) és Fruzsi (Atus húga) alkotta. Hát csúnyán elpáholtak minket. Bár Kópéval megbeszéltük, hogy csak az etetés rész zajlott, hogy hívjanak máskor is játszani:P Gratulálok a győztes csapatnak:)
Tervezem, hogy akik többet szerepelnek előreláthatólag a blogomban, majd benne lesznek egy bemutató bejegyzésben, de most álmos vagyok ehhez. Inkább pár őrült mutogatás a játékból:
Dorka szerint a szögdefektusra abból rá lehet jönni, hogy ő egy autópályán kakilni megálló nőt ad elő. (Igazából szerinte a kerék lyukadt ki a háta mögött azt mutatta. Szerintünk kábelt fektetett)
Szilvi próbálkozott az irreducibilis polinom elmutogatásával (héé ez egy mat-fiz -es társas és igen ez nagyon is vicces szerintünk, szal ne ráncold a homlokod kedves olvasó). Nos ebből ő az ir szót próbálta elmutogatni egy skót dudás alakításával, mert hogy a Skót az Ír:D
ja és Dorka nem ismer olyan matekos fogalmat, amit seggrázás segítsége nélkül be lehetne mutatni:D
Köszönjük a lehetőséget, várjuk az alkalmat a visszavágásra!
Tegnap este összeültünk páran, hogy Gnom szülinapja alkalmából (ami tegnaptól számítva 5 nap múlva mondható el, hogy egy hónapja volt - megfejtéseket várom) pókerezzünk egy jófajtát.
Most következzen a trailer (úgy olvassátok, mintha az a mély hang mondaná, aki a filmek trailerében is narrátor):
11 bátor ember, 1 cél, hatalmas sóhajok, nagy nevetések, visszatartott pisikockák, emelkedő vakok, fokozódó izgalom, sör.... és mindez két sorral lejjebb olvasható. ragadjátok meg a pillanatot!!!
Oké, mély hang kikapcs, mostantól az én hangomat képzeljétek ide.
A játék elején hamar dupláztam így terrorizálhattam az asztalomat, ami kicsit talán visszafogottabb volt, mint a másik, ahol Gnom, Gabi és Szilas se hagyott volna ficánkolni valószínűleg. Szóval hirtelen meghatszoroztam az indulózsetonjaim számát, de hát ugye ki akar hazamenni ilyen gyorsan, rögtön szét is osztottam. Potyogtak az emberek, szépen lassan becsordogáltam a heads-upba, ahol minden idők legszarabb játékát követtem el, így második lehettem csak. (ez most elég összecsapott beszámolónak tűnik, de olyan igazán nagy partik nem is voltak, meg nincs is kedvem most leírni, meg igazán annyira sok mindenkit nem is érdekel rajtam kívül:))
A minden idők legszarabb játékát pedig értsétek bármely sportra és bármely játékos által bemutatott játékra. Akkora kaki volt, hogy maximum valamelyik 65 millió évvel ezelőtt élt ősgyík (azok közül is csak a nagyobbak - talán egy brontosaurus vagy egy brachiosaurus) tudott volna ilyet produkálni.
Viszont két nagyon érdekes és meglepő dolog is történt:
Nyertem egy hatalmas kört K9-el amit még a kelkáposztafőzeléknél is jobban utáltam. Most már csak majdnem annyira utálom
Kiderült, hogy a Feri 10 év múlva meleg lesz...látjátok lehet előre tervezni és mire nem képes a kitartás:D
Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy gratuláljak Dorkának aki megnyerte eme kis versenyt. Ja és ez is érdekesség, hogy ezért le kell szoknia a cigiről!
Hát ez a játék hatalmas!!! A lényege az, hogy mentek az utcán és aki kutyát lát az mondja, hogy kutyastop és kap egy pontot.
Úgy adódott, hogy Uzsó, meg én mentünk hozzá, majd vissza hozzám és ez alatt az idő alatt ment a kutyastop. Végül Zsuzsó nyert 10-9 -re. Hihetetlen mennyi kutyát bemákolt!!! Bár tegyük hozzá jól is játszott. Pl amikor messziről láttuk, hogy egy nagyi egy ház mögött a nagy semmit figyeli, akkor egymást löködve futottunk, hogy ki látja meg először a nagyi feltételezett kutyáit. 2 volt neki így mindketten szereztünk pontot. Uzsó itt nagyon büszke volt magára:
"Figyeled, hogy lereadeltem, hogy ez egy kutyás mammler???"
Szókincsén erőteljesen meglátszik a Pötyi hatása, na meg a pókeré is. Imádom:)
Az utsó kutyus akit lekutyastoppoltunk odajött hozzánk és össze is haverkodtunk vele, aminek hatására majd moshatom a kabátom...:)
Nem búsolok virrad még új nap, hol én csekkolom le előbb a blökiket.
Létezik, hogy a Barca 2 góllal megveri a Realt...:)
Biztos sokféle indokot fel fognak hozni a zsurnaliszták szerte Európában, de nem hiszem, hogy tudnák miért is születhetett meg ez az eredmény. A gond az volt, hogy a klasszikus rangadó helyett a klasszikus Pitét követtem figyelemmel. Hát én ezt most elárultam, de szerencsére nem fogják sokan megtudni.
Hogy tehetek én ilyet a Királyi gárdával???
Hát nem szép dolog való igaz. De léteznek prioritások:D
Tény, hogy azon generáció tagja vagyok amelyiknek nagy része az Amerikai pite sorozaton keresztül szocializálódott és tudott meg minden hasznos dolgot a felnőtté válás rögös ösvényéről.
Az is tény, hogy amíg ezt írom, addig az összefoglalóban is meleg pitéket emlegetnek...nincsenek véletlenek:)
Lényeg a lényeg mindenki jól járt: én nosztalgiáztam kicsit, Zsuzsó végignézett először egy Pite-filmet, a Roli pedig nyert egy fogadást.
Jó lett volna ezt a meccset együtt nézni, mivel a legtöbb barátom Barcelona szurkoló (hát igen meg kellene válogatnom a barátaimat), szóval biztos nagy vígadás lett volna a vége az egésznek, de az se mindig jó, ha túl vígan nézünk meccset, mert a következő dolgok történhetnek meg:
Ferkó nem emlékszik a meccs hosszabbítására, se arra, hogy utána elmentünk bulizni a Zöld Pardonba...
Koncz egy szekrényben ébred fel reggel a BL döntő után.(ezt csak hallottam)
Szóval láthatjátok veszélyes dolog alkoholt fogyasztani meccsnézés közben.
Te jó ég én is elkezdtem... Az első dolog amit meg kell tennem: bocs Roli, hogy én is ilyen kockás füzetbe írok, de csak ez volt itthon...
Nagyon kíváncsi vagyok én is arra, hogy miről is fog szólni ez a blog.
Biztos tartalmazni fogja pettingelésemet a világegyetemmel, tehát életem jeles, vagy jeltelen (vagy jeletlen, de sztem egyik se jó majd valaki kijavít) eseményeit.
Biztos én is linkelek nekem tetsző videókat, töltök fel képeket . Már ha rájövök, hogy mi hogy működik itt a virtuális kockás füzetben.
Sőt még az is lehet hogy magvas gondolataim közlöm veletek, bár ez csak akkor fog előfordulni, ha eléggé érettnek érezlek hozzá titeket. És mivel az én mércémmel mérve nézzük az érettséget csak azt nem találom elég érettnek aki ezt nem is tudja még elolvasni... Bár talán közülük is vannak nálam érettebbek:)
Mi késztetett rá, hogy pont most álljak neki? Hát úgy adódott, hogy épp ösztöndíjon túl és diákhitelen innen vagyok egy szombat este, így most nem vetem bele magam az amúgy nagyon nyüzsgő kis városunk esti forgatagába. Magyarul eddig sosem unatkoztam eléggé ahhoz, hogy nekiveselkedjek...:) Egy unalmas este nekem, nagy lépés az emberiségnek...
Elég sok mindenre kíváncsi vagyok: mennyire mélyülök majd el a dolgaimban, mennyire merek őszinte lenni, mennyi hamburgert tudnék megenni 47 perc alatt, nyerek-e ma a Rolival kötött fogadásomon (nem nyer 2 góllal a Barcelona, az nem lehet....)
Említettem, hogy itthon ülök de azért ma este is meg tudok veletek osztani egy kis bölcsességet: Lehet egyszerre egy sütőben pizzát és sütőtököt sütni!