A keresett kifejezés:

Itt a tavasz...

És Marcikának igaza van. Aki tudja, hogy mire gondolok, az büszke lehet magára.

Hajnalban kelek, az óra mégis fél 11-et mutat. Sose bírtam. Mármint az órákat.

Uzsóhoz megérkezett az angliai cserecsajszi. Jól kijönnek, meg állítólag a többi angol is jó fej. A vörös srác (asszem Mat) bárki helyett szívesen megissza a pálinkát és bármikor szívesen iszik még egy sört. Alig várom, hogy találkozzunk. Haveeeer...vörös haja van és Mat-nek hívják, mint az egyik kedvenc könyvszereplőmet. Micsoda figura lehet...
A gond az, hogy ezek miatt a srácok-lányok miatt most alig látom Uzsót. És hiányzik. Reggel az ő telefonhívására ébredtem és abban állapodtunk meg, hogy majd beszélünk este is. Erre nemsokára megjelent a koliban. Volt öröm és bódottá!

Együtt megyünk iskolába, ahol a tíz perces megbeszélésből két órás előadás lesz. Ráadásul olyan témáról, amit már hallottam párszor. Izgalmas, mint egy film az algák szaporodásáról. Hogy azok milyen pózokat ismernek?!

Ferkóval eljövünk filmezni a koliba, rendelek is egy jóféle pizzát, na meg kólát. A Vasembert akarjuk befejezni, de persze időnk nem engedi, óránk van 4től, és mivel Feri rendes gyerekké változott, ezért bemegyünk.
Csörög a teló, mondja a diszpécser hölgy, hogy megérkezett a futár, fáradjak le. Jön a srác, adja a pizzát és mondja, hogy várjak 5 percet, elmegy a boltba kóláért, mert az étteremnek épp elfogyott. Állat!

Ülök a koli lépcsőjén egy rövidujjúban és csak nézem a szép kék eget a kezemben egy szelet pizzával. Lágy szellő simogatja az arcom és oregánó a nyelvemet. Számomra ebben a pillanatban érkezett meg a tavasz. Imádom!

Végül megjön a kóla is és én visszatérhetek Ferkóhoz. Kinyitom a dobozt, ő meg elszörnyed: "Nemmondod, hogy amíg felértél megettél két szeletet!!!"
Vannak szuperképességeim.

Az órán meg is kapjuk a tanárnőtől, hogy nem háromhetente kellene megérkezni. Hééé...három hiányzás megengedett. És dolgoztam, botsáska. Mindketten megszeppenünk a szidásra, Ferkó annyira, hogy el is alszik. Nem hozzák lázba a gejzírek. Két évig látott eleget a kezei között...

Csak figyelj, Uzsó! A Vasembert befejezem itthon egyedül és közben NEM eszem.
Az este legnagyobb problémája az, hogy a Hellboyt nézzem meg, avagy a Max Payne-t, avagy valamelyik Alien filmet. Ma csak akcióra vágyom. Kemény vagyok!

De az is lehet, hogy olvasok kicsit. Most kivételesen nem a Roli pókeres könyvét, hanem a Nagy Indiánkönyvet. Csudijó.

Uff! Szólt a Nagy Vörös Főnök.

Programdömping

Szombat délelőtt van és unatkozom. A netre még nem tudom küldeni a pénzemet, mivel várok a kártyámra. Olvasni nincs kedvem, a barátaim meg úgy látszik alszanak egész nap.

Délben végre odatámolyognak msnre és kitaláljuk, hogy elmegyünk focizni. Délután 3kor a Péterfi Általános Iskola pályáján rúgjuk a bőrt, mint kis töki korunkban. Csak most minket oktatnak a fiatalok, mint mi anno a nagyokat. A hangulat nagyon jó, de a játék színvonala hagy némi kívánni valót maga után.
Tibcsivel lehetne szemléltetni a lendületet fizikaórán. Az biztos. Ha egyszer elindul, akkor nem nagyon áll meg. Este meg is jegyzi, hogy tuti, hogy izomláza lesz, mivel ennyit még a metro megközelítésekor sem mozgatja a lábát. Ez mondjuk nem olyan meglepő, mivel a mozgólépcső már egy nem is olyan régóta létező tákolmány.

Sokan meccset akarnak nézni este, én viszont a Watchment a moziban. Végre megint van Kanizsán mozi. Csudijó. Pötyit rá is veszem, hogy jöjjön el velem. Nem is bánja meg, mindketten nagyon élvezzük a filmet. Mondjuk előtte kimaradhattak volna a különböző nagykanizsai autószalonok reklámjai. Főleg, mivel ugyanaz (az ótvar fos) a reklámcég a felelős mindegyikért.

Mozi után eldurranunk a Monyiba, ahol elég sok ismerősöm leledzik. Roli, Bodi, Székely (Tamás) Péter, Babi, Tünci és Fecó. Fecó az este folyamán új neveket kap. De erről majd később.
Mindenki sztorizik, főleg Tünci börtönös sztorijai tetszenek, na meg a srácok bár berúgásának történetei. Mindenki issza a köröket, én meg egy kólán nyammogok. Ahogy Szilas mondaná mostanában...ez ilyen. Apropó, Szilas. Beesik ő is. Pókerezni volt és kaszált a gyíkok között. Nice Hand Szilas!

Egyszer csak rendőrök özönlik el a helyet és igazoltatnak mindenkit. Van egy nagyon részeg bácsi, aki addig is nem kevés derültséget okozott, hát a rendőröknek is megmondja a magáét. Amúgy a bácsi vett nekünk egy kört még korábban, csak mert felvehette egy kicsit Fecó kalapját. Duplán jó üzlet volt. Kaptak inni a srácok, valamint addig sem láttam a sapit. (nemám Fecó, igazán szép darab)

A Monyi zárni készül, áttelepítjük a hardvert a Múzeumba. Rolival csocsóban verhetetlenek vagyunk. Nem szeretek csocsózni, ellenben nagyon szeretem Rolit részegen. A Székely, meg a Szilas azért elvernek minket pár győzelem után. Nem is baj, úgyis indulni akarok már. De nem lehet, mert Pötyi még meg akarja írni a sörét. Meg csocsózni akar. Így dumcsizunk a többiekkel. Ami nem is baj, mert az oltások repkednek. Fecóról mindenki tudja, hogy mind a fan-, mind a mellszőre zöld színben pompázik. És ha lány vagy, akkor ez nem olyan menő. Így pár tréfával megtaláljuk. Aztán én következem. A Répafej.

Kifelé menet ezen agyalok, hogy mekkora zöldségtál is lehetnénk mi a barátaimmal. Én vagyok a Répafej. Fecót az előbb említett okok alapján hívhatnánk Spenótcsöcsnek, vagy Sóskabukszának is. Megosztom vele és tetszik neki. A többiek meg különböző gyökerek. Kész is a cézár saláta 5-6-7-8 személyre.

Elmegyünk a Ping-winbe. A jó burger az mindig jó. Még az órátállítás után hajnalban is. Körülbelül 4 óra lehet már. Látok egy olyan baseball sapit, mint amilyet én vettem a CéundÁban. Egy fiún. Ami azért durva, mert amikor lehúzta az eladócsajszi a vonalkód leolvasóval, akkor a kijelző nemes egyszerűséggel csak annyit írt ki, hogy NOI KIEGESZITO. Nyád, akkor miért van az XXL-es férfirészlegen?

Utána cirkálunk a városban. Hazaviszem Szilast, Székelyt és Pötyit is. A sorrend nem biztos, hogy ez, permutáljátok bátran. A kocsiban elhangzik pár olyan sztori, ami nyomdafestéket nem tűrhet, de egyet azért megosztok veletek. Pötyi meséli egy részeg lányról. Egy nagyon részeg lányról. Szegény lány kakilt egy buliban, majd mikor le akarta húzni élete fő művét, akkor rácsodálkozott két dologra. Pontosan két dologra. Ugyanis két domb volt a wc-ben. Nem értette. Nem is derült ki egy darabig, hogy ez hogy lehet. Csak később. Ugyanis a hölgyön rajtmaradt a tanga. És ő is értelmiségi lesz.

Rolival céltalanul kóborolunk az autóval. Erre-arra. Szeretek éjszaka vezetni. Olyankor mindig elkap a mehetnék. Semmi konkrétum, csak belevágni és falni a mérföldeket. Nézni, ahogy a fehér festékcsíkok sorra tűnnek el a kocsi alatt.  Elmenni valahová. Nem a cél számít, hanem az út.

Csak hát nincs elég benzin.

5re hazaérek, és 6kor sikerül elaludnom. 10kor már tanítok.

Megnézzük IC-vel a Kerge Kacsák első két részét. Nagyon szeretem ezeket a filmeket. Aranyosak és viccesek. Sőőőt... én az első részt eddig nem is láttam. Van benne egy jelenet, amit akár én is mondhattam volna az iskolában. A tanár a következő kérdést teszi fel kémiaórán:
"Ha két hidrogénatom és egy oxigénatom egyesül, akkor egy olyan anyagot kapunk, ami testünk 96%-át teszi ki. Meg tudja valaki mondani, hogy mi ez?"
"Pizza?"

Zseniális. Megköszöntjük a nagypapámat is, ma 78 éves. Nem sámli. Isten éltessen még sokáig nagypapa!

A buszon Babival beszélgetek volt osztálytársakról, suliról, meg minden féléről. Nagyon várom az osztálytalálkozót. Két hét és már itt is van. És lehet, hogy pizzát eszünk! Jó persze ez nem olyan fontos, de hát ismertek.

Megtudom Szilastól, hogy valójában miért kaptam a Toka nevet. Ő is nem rég tudta meg. De ezt majd legközelebb mesélem el.

A győzelem egy másik formája

Reggel megint gyalog megyek a Trefortba. A hidegben felébredek, valamint jó zene is szól. Az órám jól sikerül, a tanár egy percet sem kukucskál be. Ez volt az első teljesen egyedül tartott órám. Kicsit elevenebbek a gyerekek, de nem vészes.

Szünetben mutatnak egymásnak egy trükköt, melynek a hatására a kísérlet alanyának a keze magától felemelkedik. Én erre mutatok egy másikat. A "harapjatok rá a kisujjatok körmére 30 másodpercig, majd húzzátok szét a két kisujjatokat" nevűt. Megy a sikítozás, meg a "tanárúúúúr ez most miért kellett?"
Mert most fizika van. Persze ilyet nem mondok, csak nevetek velük. Jól szórakozom. Tanulok egy új szót is. Amikor az egyik lány végez a kísérlettel elég gyorsan, akkor vidáman ezt mondja a párjának:
"Nagyon szupcsimakukák vagyunk."
Vagy valami ilyesmi. Az én agyam nem képes feldolgozni az ilyen szavakat. De tetszik.

Hazafelé beugrok a Rájfájzen bankba. Ugyanis a Rafis kártyát elfogadja minden online pókerterem. Mondom is a segítőkész ügyintéző hölgynek, hogy netes pókerhez kell a számla. Azt mondja, hogy nem én vagyok az első a héten, akinek ilyen óhajai vannak. Legalább nem néznek hülyének. Ez is meg van, nemsokára durran is fel a világhálóra a nagy lé, aztán meg majd folynak lefelé a milliók. Csupán idő kérdése.

Uzsó algebrából zh-t ír délután, én a buszon nagyon szurkolok neki. Találkozom Magdikával és Rufájjal. Ezer éve nem láttam őket. Örültem nagyon a találkozásnak. Mondjuk Magdika olyan mint a Barátok Közt. Nem, nem unalmas, hanem hiába láttad régen, ha fél órát vele töltesz, akkor tudsz mindent. Imádom, hogy ennyit tud beszélni, tényleg nagyon hiányzott.

Hazaérve cukorborsó főzelék fogad. Aki nem zalai, az ezt nem értheti, mivel lingvisztikai műveltsége a régiók nyelvezetével kapcsolatban mondjuk úgy, hogy foscsi. Zöldborsófőzelék. Sült párizsivel. Megeszek egy vödörrel legalább. Levezetésnek egy kis lángos. A fokhagyma a lényeg, de kerül rá tejföl és sajt is. Otthon, édes otthon.

Kihagytam, hogy apa nincs a kocsinál a parkolóban. Hívom, hogy hol van, a válasz az, hogy a Blöff Magazin legújabb számát keresi az újságárusnál, mivel abban van egy regisztrációs kód valami nagy freerollhoz. Ezek után ne csodálkozzon senki, ha az öcsémmel az estét egy pókerteremben töltjük. Megérkezett az általa megrendelt Pokerstarsos baseball-sapi és a póló is. Gépállat.

A versenyen egyikünk sem alkot maradandót. Engem Miki nevez be, mivel felesben játszottunk a múltkori szombaton a Zanziban (amikor a nagy bukóm volt), így egy kicsi jár nekem az ő nyereményéből. Buborék vagyok. Ami nem baj általában, de tekintve, hogy az első három játékosból egy tud pókerezni... Legalább kedves srácok. Nevetgélve mondom nekik, hogy legközelebb csak ketten jöjjenek egyszerre, hogy más is pénzbe érhessen. Remélem jönnek még.

Az asztalnál óriási a hangulat. Repkednek az oltások folyamatosan. Bodi megfenyeget egyik összecsapásunk után:
- Az osztálytalálkozón mindenféle ocsmányságot fogok mesélni rólad mindenkinek!
- De kérlek, én feddhetetlen vagyok! - ezt mondom, hisz ez az igazság.
- Maximum lepedővel vagy feddhetetlen! - érkezik Pötyi okossága.

Cashgame. Az első beülőmet körülbelül a harmadik leosztásban elvesztem. A10-el sort flopolok. A flop háromszínű KQJ. Emelek, Bodi visszaemel, én megint vissza. Turn egy kőr 6-os, így mágy két kőr van az asztalon. Hívok, Bodi betol mindent, természetesen adom. Mindezek után nyer színnel, mert a kőr AK-ja megkapja a runner flush-t a riveren.

Ez jellemző az egész mai napra. Szépen megcsinálom a kasszát, és lejavulnak. A top set-em ellen egy 8-as magas flushúzó tesz be mindent, és nyer. Az overpárom és magas flushúzóm egy támadó kisebb flushúzó javulja le runner két párral. De azért küzdök. Igyekszem minimalizálni a veszteséget. Olyan jól sikerül, hogy a napot kétezer forint nyereséggel zárom. Elégedett vagyok a játékommal. Az eredmény lehetne jobb is, de olvastam még múlt héten egy okos gondolatot Mike Caro-tól.

A nem elvesztett pénz is ugyanannyit ér a zsebedben, mint a megnyert. 

Radioaktív rulett

5.30 van és én már ébren vagyok. Gyors zuhany, meg hajmosás, meg borotválkozás. A gyerekek mégsem ijedhetnek meg. Már hét előtt a gyakorlóiskolában vagyok és rugókat tesztelek. Nem voltam ilyen szorgalmas már...talán sosem.
Az órám jól sikerül. Tanulok is közben. Mármint tök jó tanácsokat ad a vezetőtanárom. A kicsik meg teljesen meg vannak szeppenve tőlem. Azért már nevetgélnek.
- Tudsz adni nekem egy zsebkendőt? - kérdezem az egyik kislányt.
- Bocsánat Tanár Úr nincs nálam. - jön a válasz tök félénken.
- Uramég, nem kell azért bocsánatot kérned, mert nincs nálad zsepi! - nevetek - Akkor én is bocsánatot kérek tőled, mert nálam sincs zsepi!

Óra után megtudom, hogy holnap egyedül leszek az osztállyal. Ez az!!! Kíváncsi voltam már rég egy ilyen helyzetre. Menni fog, sima liba. Remélem.

Hazajövök és tanulok. Fura egy nap ez, láttam már az elején. Felkészülök a magfizika laborra. Feri is beugrik és csodák csodájára nem kezdünk el filmezni. Át is megyünk a beugrón. Mondjuk olyan kérdések voltak... Fele nem is volt a jegyzetben.
Két detektorral mérjük a radioaktív bomlások számát. Fotonokat detektálunk. Ha egyszerre (kis időn belül) érkezik foton mindkét detektorra, akkor azt koincidenciának nevezzük. Nagyon unalmas. Minél közelebb kerülnek a detektorok ahhoz, hogy 90 fokos szöget zárjanak be, annál kevesebb koincidencia figyelhető meg. Mondom egyszer, hogy van rá egy kakaós csigám, hogy most nem lesz egy sem. Ferkó tartja. Pörögnek a másodpercek és a magok nekem kedveznek. Nem bomlanak. De ez a Makk Marci bemákol egy fotont a river előtt... pár másodperc volt vissza. Egy csiga bukó, nem baj fel lehet még állni.
Felteszek kettőt a következő "gurításra".
- Gyere kicsi, tarts ki!!! - kántálom a szintillátor előtt és ugrálok.
- Na foton, mi lesz már!!! Most! Most! - Feri sem marad el a szurkolásban. A többiek röhögnek.
- TARTS KÍÍÍÍÍ!!! Nem kell foton, nem kell foton.
Kitartanak a magok. Plusz egy csigában vagyok.
Végül három kakaós csigát nyerek. Az élet szép. Minden győztes körnél azt gondolom, hogy ez az gyíkman, egyél kiflit! Nem ám, igazából sajnálom a barátomat.

Mérés közben hívnak a diákszervezettől, hogy lehet menni leltározni. Mielőtt tudatosulna bennem az általuk közölt információ, már le is mondom.

Uzsóval benézünk a Mekibe egy "fagyira". Na persze. Az M szendvics ínyenceknek? Hááát haver, előbb ennék téliszalámis szendvicset, pedig azt nem kedvelem, nekem elhiheted. Legközelebb akkor eszek McDonald's-ban, ha lesz McFu szendvics.

Nézem az msn-partnereimet. Tibcsinél ki van írva, hogy Innától a Hot című szám odaken elég alaposan. Azóta megállás nélkül kalimpálok itt a fülhallgatómban.

Burgerek és egy nagy sztori

Fél kettőkor találkozom Uzsóval az egyetemnél, ugyanis ő eddig tart angol órát Furkesznek. Három pajtásomnak is ő pallérozza az angol nyelvtudását. Én már csak a francia kurzusra férek így be. Ez legyen a legnagyobb problémám...

Az órája végeztével nem jöhetünk egyből hozzá, mert fontos feladatai vannak. El kell mennünk a Déli épületbe, hogy a Vikitől elkérjünk egy könyvet. Bekukkantok a terembe. Csak csajok. Egy numerikus analízis órán. Ez ám a tanári kihívás, nem pedig szakmunkásképzőben tanítani.

Hazafelé beugrunk a boltba hozzávalókat vásárolni a hamburgerekhez. Nagyvárosi kisboltban zöldséget akarunk venni. Úgy látszik ma kihívásokkal szembesülök én is és nem csak a fentebb említett numerikus analízis tanár. A saláta olyan fonnyadt, mint egy nyugdíjas zacsija egy Hévízi gyógyfürdőzés után. A paradicsom sem különb. Itt csak zsömiket veszünk. Na meg a hamburger legfontosabb hozzávalóját. Kólát. A hamburger kóla nélkül olyan, mint a Szilveszter pezsgő nélkül.

Keresünk egy zöldségest és veszünk hagymát, salit és paradicsomot. Uborka kell a gyíknak. A paradicsom is csak Uzsónak. Nekem elég volt a múlt héten az az egy pohár paradicsomlé. Tényleg, ha valakit érdekel, akkor egy háromnegyed doboz paradicsomlé eladó jutányos áron. Akár még reklámáron is. Lövésem sincs melyik mit jelent, de az emberek ezekre a szavakra rajzanak a boltokba.

Miközben készítjük a burgereket, Uzsó egy hatalmas sztorit oszt meg velem. Lehet, hogy sokan ismerik, nekem új.

A sztori Neil Armstrong a Holdon kiejtett második mondatáról szól. Ugyebár az első az volt, hogy "One small step for a man, one giant leap for mankind."
Ezután a mondat után azonban motyogott még valamit. Amit sokiáig nem tudtak, hogy mi volt. Megkérdezték, hogy mit is mondott. Nos, a következőt: "Good luck Mister Gorsky!"
Évekig nem árulta el, hogy miért mondta ezt. Majd a folyamatos nyaggatásra elmesélt egy történetet.
Kiskorában a kertben játszott, mikor is hallotta a szomszéd házaspár, Gorskyék szóváltását. Mister Grosky nagy vágya volt, hogy a felesége végre orális örömökben részesítse. A feleség kifakadt: "Majd akkor szoplak le, ha a szomszéd gyerek a Holdon sétál..."
Mit lehet mondani... Good luck Mister Gorsky!!!

Nagyon röhögök. Majdnem megszakadok. Uzsó elmeséli, hogy a Watchmen elején is elhangzik ez a Holdas résznél, és meg is lepődött, hogy senki más nem röhögött.

Megesszük a csodálatos burgereket. Készítek emeleteset is. Nehéz háromfelé vágni a zsemlét. Dobok bele két husit (erőspistáva behintve), mustárt, ketchupöt, salit, hagymát (szigorúan csajozósat) és még sajtot is. A szakácsok királya vagyok.

Közben a Gyűrűk Ura második része megy dvd-n. Fehér Gandalf zseniális. Ilyenkor mindig varászló akarok lenni. Mondjuk amúgy is. Valamint a rohani részeknél szóló zenére szavakat sem találok. Bár minden Gyűrűk Ura filmzene fenomenális.
A filmekről jut eszembe. Nemrég láttam a moziban az új Star Trek film bemutatóját. A kezdetekről szól. Nekem valahogy sosem jött be ez az egész sztártrekesdni, maximum Pötyi klingon fröccse. De ez az új trailer! Ott a helyem a mozikban a bemutatón. 

A háziverseny első fordulója

Kedd délután két óra van és arra ébredek, hogy felrobban a fejem. Majdnem felrobban. Lövésem sincs, hogy mi okozhatja. Kis hányingerem is van. Lehet, hogy a fáradtság. Vagy eddig lappangott bennem az a kórság, ami Krisztiánt és KGB-t is lenyomta. Beveszek egy algopirint. Nem segít. Nem tudok elaludni. Ide komolyabb gyógyszer kell.

Kitámolygok a géphez. Még mindig hasogat a fejem. Megkeresem a netpincer.hu-n a kedvenc pizzériámat és megrendelem a gyógypizzát. Úgy érzem ezekre a tünetekre a sonkás-gombás lesz a megfelelő vakcina. Már most érzem, hogy most fog sikerülni az elalvás, és mikor hív a pizzás, hogy megérkezett akkor csak még rosszabb lesz felébredni.

Elalszom. Végre jól alszom. Álmomban a How I Met Your Mother főcímdala szól. Hééé, ez a csengőhangom. A fejemben a Micimackó zenéje indul be. "Délután van, kiugrom az ágyból, a pizzásfiú vár reám. Kedvelem őt, nagyon kedvelem őt..."

A gyógypizza működik. Nem hiába Dr. Pizza a hely neve. Tényleg övék a legjobb pizza. Haminyami.

Megérkezik Feri. Tegnap megkértem, hogy hozzon sajtburgert, mert úgy gondoltam, hogy ő fog ébreszteni négykor. Elfogynak ezek is. A pizza a gyógyszer, a sajtburger a neocitran. Ezt mindenki tudja.

Kimegyünk a társalgóba, persze egy leányzó ott tanul. Az a lány, aki megbabonázta Krisztiánt egyszer régebben. Leült velünk pókerezni és Krisz egyszer csak megszólalt, hogy de jó így a hajad. A lány nem hallotta ezért megkérdezte, hogy mi van? Semmi.
Na szóval ő tanul ott, mivel híres jogdoktor akar lenni és szerdán 8kor vizsgázik. A szobájában vannak és ő csak egyedül tud tanulni. Rendes gyerekek vagyunk, mondjuk, hogy akkor kitalálunk valamit. Nos a konyhában még pont elférünk, így  a felszerelést oda pakoljuk. Nem is baj, mert Tibcsi és Feri így majd figyelheti a hűtőkbe hajolgató lányok nadrágszárát. Én sose tennék ilyet, direkt háttal is ülök a hűtőnek. Na jó nem ezért, de háttal ülök.

Nagyon jó a verseny. Szilas hamar távozik egy enyhén szólva is túlértékelt omaha lappal. A következő kieső én vagyok. Norbit overpárra teszem magamban, mikor top setet flopolok. Emel és én visszaemelek úgy, hogy tudja, hogy ebből all-in lesz mindenképp. Az a baj, hogy van egy színhúzója az overpár mellé. Igaz csak J magas. Bekerül minden és pottyan a szín is, meg én is.
Dorkának az omaha nagyon bejön, Norbinak inkább a Crazy tetszik. Sammynek éppen az a játék, amiben nagyot kaszál. Az elején nagyon jól megy neki, majd ő is elfárad. De közben még Tibcsi is kiesik.
11 óra van és zár a koli. Megszámolja a három bent maradó játékos a zsetonjait és körülbelül ugyanúgy állnak. Kapnak 7-7-7 pontot, valamint a nyereményt is körülbelül harmadolják. időben kell elkezdeni. Meg ugye többet már nem lesznek 30 perces vakszintek.
A pontverseny állása eddig: Dorka 7, Norbi 7, Feri 7, Sammy 3, Tibcsi 2, Toka 1

Pontot szereztem ami nem olyan rossz. Főleg Baumgartner Zsolti óta tudjuk ezt. Ő is pontot szerzett és az ország hőse volt. Akkor meg nehogy már én elégedetlenkedjek itt.

Örülök, hogy végre alhatok. De valahogy csak nem jön össze. Megnézem a Sötét lovagot szinkronnal. Nem túl jó. Illetve a film nagyon jó. De a szinkron csak rontott rajta. Utána végigolvasom a Watchmen fórumot a port.hu-n. Meg kell szereznem a képregényt. Kíváncsi vagyok rá. Nagyon-nagyon.

Nagyon mélyen alszom. Hiányzott már ez. Tibcsi hív, pedig pont egy hittanórán vagyok álmomban. És a pókerről van szó. Nem tudom meg, mi a tanulság, mert visszaaludni sem tudok. Pedig van egy ilyen szuperképességem, hogy ha nagyon koncentrálok rá elalvás előtt, akkor tudom folytatni a félbeszakadt álmot. Menő, mi?

Utazás az agyhalál birodalmában

Hétfő délután öt óra körül járhat az idő és én a 103-as buszon utazom. Nincs nálam sem könyv, sem mp3-lejátszó, ugyanis dolgozni megyek. Mégpedig kis hazánk legnépszerűbb hipermarketébe, ahol nem szívesen hagyom magukra értékeimet. Még telefon sincs nálam.
Azon gondolkodom, hogy ha egy héttel előre látok a jövőbe és tudom, hogy ennyit nyerek pókeren, valamint, hogy csak egy alkalommal tudunk dolgonzni...Nos hát akkor valószínűleg megkérem Uzsót, hogy kössön oda a hörcsögök ketrecéhez. 13 órát dolgozni 4500 forintért (ennyi marad a keresetből, miután levonják a regisztrációs díjat és a biztosítást) nem álmaim netovábbja.

Ezt el is mondom Aminak, amikor odaérek. Tibcsi is elkísérte, azt mondja így ő sem vállalta volna. Ami hazaenged mondván, hogy neki csak az volt a fontos, hogy ne egyedül érkezzen ide. Gondolkodóba esem. De végül úgy döntök, hogy a szombati butaságomért megérdemlek még egy kis felhomályosítást. Kiváncsi vagyok mit kell tennie egyeseknek tíz napon keresztül napi 13 órán át, hogy annyit keressenek, mint amennyit összemákoltam. Talán még a tanítást is jobban fogom értékelni. Nem mintha eddig nem értékeltem volna.

Bemegyünk, százféle adminisztráció és ellenőrzés. Unalom. Majd eligazítás. Főképp Amó miatt jöttem, hogy ne legyen egyedül, erre mikor lehet jelentkezni egy jó helyre (a ruhaosztályra), ahol már csak egy hely van, Amó le is csap rá. Mindig tudtam, hogy az aranyos külső alatt lator belső lapul meg.

Megkérdeznek minket, hogy ki tud kütyüzni. Lövésem sincs mi lehet ez, kiderül, hogy valami leltározási technika egy elektromos kis szerkentyűvel. Annyira nem ilyedek meg, hogy baj lesz, mert a csaj, aki beszél róla nem tűnik rakétamérnöknek...

Beosztanak, az állateledeleknél kezdek. Kutya és macskakajákat számolok két órán keresztül. Az agyamban csak számok vannak. 57. 83. 105. És így tovább. És persze mivel a vevőnek tele polcot kell látnia, ezért az első sor 4 emeletes, hogy jól le kelljen szedni, hogy megnézhessem, hogy hány darab bújik meg mögöttük. Eddig úgy voltam az ilyen kutyakonzervekkel, hogy mennyire guszták és tökre megkóstolnám őket. Most csak az jár a fejemben, hogy miért nem jó a csont nekik, ha eddig is jó volt, valamint a macskák is igazán foghatnának egeret. De persze csak sajton élő egeret, nem valami rágcsálómixen. Hermione és Modok más tészták. Ők megérdemlik.

Átkerülök a fűszerekhez és a szószokhoz. Teljesen felvillanyozódom. 48 gulyáskrém és 60 pizzakrém megy át a kezeim között. Ez az este csúcspontja. Nem tart sokáig. Segítenem kell ellenőrizni egy aranyos (és feltehetően alkoholista) néninek, hogy egy lány jól számolta-e meg a milerit cuccokat. Könyökig a mélyhűtőpben vagyok egy órán keresztül. Rövidujjúban. Arra gondolok, hogy nyúlkáljon hidegbe az, akinek a Jégkirálynő a barátnője. Látszik, hogy ez a munka nem a legbarátságosabb gondolatokat hozza ki az emberből. Csak számok vannak a fejedben és az, hogy mikor lesz már vége. Sajnálom, nem vagyok robot. Köszi anyu és apu, hogy tanulhatok!!!

Meglepő fordulat, hogy nem vagyok éhes. Ellenben szomjas. De ezek rendesek ezek a szervezők. Megszámolhatom az összes ásványvizet. Van vagy 2000 darab. Épp azon agyalok, hogy én szopok a legnagyobbat az egész áruházban, amikor is elcsatangolok a sor végére és a következőt látom. A halas-hentes egy szákkal kicsap egy pontyot egy deszkára. Szevasz fish, game over, kiestél. Nincs rebuy. Sajnálom. Milyen jó is a helyzetem ebben a világban, nemde?

Ebédszünet. Éjfélkor. Kapunk nokedlit pürküttel (én csapok rá erőspistát is), valamint vaníliás croissont, csalamádét, kávét és ásványvizet. Na ez szimpi volt. Nem beszélgetek senkivel, nem ismerek senkit. Pedig nem vagyok az a visszahúzódó típus. De nincs agyam. Legalábbis ma éjjel nincs. Már várom, hogy mehessek vissza számolni. Akkor csak úgy repül az idő. Legalább nem unatkozom. Akik ezt a munkát végzik egész életükben időutaznak. 12 órát előre. Nem történik semmi. Csak kimarad az életükből. Ez borzasztó.

Most biokajákat pakolok. Most már hánynom is kell. Na jó nem, annyira nem is szörnyűek.
Egyes diákok kütyüzhetnek is. Én inkább kimaradok belőle. Elvégre csak az ország legjobb egyetemére járok (ezt a BME-sek olvassák el háromszor), még a végén tönkretenném. Meg jobb kimaradni az ilyenből. A Jurassic Parkban is játszottak a tudománnyal aztán mi lett a vége. Kettéharapták őket kakilás közben. Kösz, de kösz nem.

Ellenben kapok ellenőrző feladatot. Ez azt jelenti, hogy valaki számolásainak 30-50-100%-át ellenőrizned kell. Na vajon melyiket kaptam? És melyik osztályon? A cukorka és nyalókán. Mikor oda van írva, hogy abban a bödönben 261 Kojak nyalóka van és neked ellenőrizned kell...nos az elég lelombozó hatású. Én éltem a határeset...megvan!!! módszerrel.

Fura de itt vannak kasztok is. Vannak a halandók, akik számolnak és ellenőriznek. Vannak a kütyüsök, akik...hát nem tudom mit csinálnak, ugye én nem kütyüztem. Vannak a zónavezetők. Nyesitek??? Zónavezetők!!! Hát ők a kis koordinátorok. Vannak még diákvezetők, meg főfejesek, sőt még olyanok is, akiket nem lehet épp ésszel felfogni. De ez megint a nem szabad bolygatni kategóriába tartozik.

6 óra van és elengednek minket. Juppé! A buszon azon agyalok, hogy milyen rebellis gondolataim voltak. Sőt tetteim is. Mindig találni oda nem illő termékeket. Általában a felét már megették. Én csak meg akartam fogni az egyiket és áthajítani a sorok felett. Valakinek talán lesz egy kis izgalom az életében. Valamint egyszer a kamerába nézve piszkáltam az orromat. Biztos van pár nagy lázadó, aki most büszke lenne rám.

Miután befejezem ezt a bejegyzést áztatni fogom magam legalább fél óráig a zuhany alatt. Mert megérdemlem. Utána szuperalvás. Még Angelina Jolie és Liv Tyler közös kislánya sem tudna ébren tartani. De talán még Uzsó sem.

Nyugis, dolgos napok

Vasárnap délután mindig sokan vannak a buszon. Ez most sincs másképp. Szerencsére találtam egy helyet még a hátsó sorban, pont a sarokban. Alszom majdnem egész úton, hiszen előző éjjel nem aludtam sokat. Néha felébredek, akkor úgy röppennek el a gondolataim, mint a kilométerek.
Gyorsabb ez az autópálya, de unalmasabb is. Ugyanazt a szalagkorlátot nézni három órán keresztül még az én igényeimmel is unalmas.

Uzsó vár rám a megállóban. Mint mindig. Megérkezni jó. Haza is, mert akkor meg apa vár a parkolóban. Vagy én várok rá, mert késik. Hát az alma nem esett messze a fájától.

Végre nem felejtem el és hozom magammal az A Gyűrűk Ura trilógiát. A bővített változatot. Hatalmas. Tényleg nem értem, hogy ez miként lehet unalmas és vontatott sokak számára. Mielőtt nekiállnánk nézni,még megírok egy e-mailt a házi pókeres pontversenyünkről. Elolvasom a kommenteket és örömmel tölt el, hogy ilyen barátaim vannak. Újjá alakítom az iwiw-es képtáramat. Még csak Uzsóról és a hörcsögökről rakok fel képet. Erről jut eszembe, kiderült, hogy Modok fiú. legalábbis mintha egy kukit láttunk volna megvillanni Uzsóval.
A barátaimról és a családomról is akarok képeket feltenni. Szeretném, hogy ha a barátaim elküldenék a szerintük legjobb közös képünket, az a tervem, hogy azokat teszem fel. A családomról pedig nincsenek nagyon képek Uzsó gépén. Az öcsémről van, de mivel a nyári balatoni májpusztító nyaraláson készültek, ezért nem biztos, hogy szívesen látná őket.

Nekiállunk a filmnek. De nagyon hamar elalszunk. Lehet, hogy mégsem sikerült kipihennem magam?

Reggel 7.50 van, szól az ébresztő. A Keresztapa zenéje. Nyugis, jó rá felébredni. Már amennyire jó felébredni bármire is. Na jó, volt már olyan ébresztésben részem, ami egész kellemesnek volt mondható. Nem Gnom, nem te voltál az ébresztő személy.
10 percet kérek még az órától. A világ legrövidebb tíz perce. Fogat mosok és irány a suli kijavítani a tökik füzeteit. Eszméletlen szép vázlatuk van. Mondjuk nem meglepő, a tanáruk egy géniusz. A vezetőtanárom is megdicsér, hogy bár eddig is maximálisan elégedett volt velem, de most meg aztán fúha. Mondja, hogy akart hívni, hogy megcsinálja ő, én pihenjek nyugodtan. Jó fej.
De nem baj, hogy bejöttem, délután úgyis aludni akarok. Hisz éjszakázom a Tesco-ban. Leltározni fogok 13 órában. Ebből egy óra pihenő, ami még rosszabb, mert csak álmosabb leszek, ha egy óráig nem tudok mit csinálni. Mindenképp jó lesz gürizni kicsit, mert legalább értékelni tudom az egy helyben üléssel és zsetonok tologatásával megszerzett forintokat.

Fél egy van. Megyek és elalszom Frodó kalandjain. Bár nehéz lesz, mert nagyon bírom. De hát én sok mindenre képes vagyok.

Egyedül az éjszakában

Éjjel egy óra van és Palin felé bandukolok. Ez a büntetésem. Én szabtam ki magamnak. Nincs ma taxi.

Azon gondolkodom, hogy milyen hülye és milyen szerencsétlen vagyok. Lett volna kisezer jó programom erre az estére és én megint elmentem pókerezni. Fáradtan. Elszálltam ezektől a sikerektől, amiket az elmúlt héten elértem. Azt hittem megállíthatatlan vagyok. És ki akartam magam próbálni nagyobb téten. No nem sokkal nagyobbon. 50-100-on.
Újra és újra kidobja az osztó a fejemben a rivert és mindig ugyanaz a király. Mindig kikapok. Mint ahogy ki is kaptam. Eddig a mai a legnagyobb vesztő napom pókeres pályafutásom során.
Újabb métereket teszek meg, újra és újra a ugyanazok a gondolatok. Miért játszottam? Miért voltam ilyen balszerencsés? Miért nem maradtam Roliékkal a Hugyiban?
Bánkódom. Nem jellemző rám, ezt már mondták többen is. Ez is eszembe jut. Elkezdem újra átgondolni a dolgokat. Tényleg ekkora hülye és ilyen balszerencsés vagyok?

Egyből egy mosoly jut az eszembe. És a számomra legkedvesebb arc ezen a világon. Azé az emberé, aki ha ennyit mond a telefonba, hogy "mi a helyzi?", akkor minden gondom elszáll. Csodaszép lány. És szeret engem. A világ legszerencsésebb embere vagyok.

Annyit vesztettem, hogy a tegnapi hatalmas nyereményem egy szép kis plusszá szelídült. Hülye voltam, hogy játszottam, de nem hülyén játszottam. A két kulcspartimban szerintem a legjobb döntést hoztam. De ezt még átgondolom. Valamint kiszálltam és nem játszottam tovább. Megfizettem a tanulópénzt. Nem a játékról tanultam, hanem arról, hogy mikor szabad játszanom, és milyen határok között.
Az elmúlt héten még ezzel a bukóval együtt is annyit nyertem pókeren, amennyit sok ember egy havi kemény munkával keres meg. Sokat tanultam ebből az estéből. Nem tehetem meg, hogy ennyire nem értékelem, hogy milyen jó is nekem. És eldobok magamtól dolgokat egy pillanatnyi szeszély miatt.

Mindezt többször végiggondolom. Önmarcangolás és az életem jelenlegi helyzete feletti öröm váltogatják egymást.
Fogynak a méterek, melyek az otthonomtól választanak el. Míg eleinte az ideg feszít szét, most már egyre inkább a vizelet. Ebből is látszik, hogy az élet nem áll meg.
Nyugtat a tudat, hogy mivel van pókerkasszám, ez a pénz nem fog máshonnan hiányozni. De persze a hülyeség az hülyeség. Megint csak marom magam. 

Találkozom egy kóbor kutyával. Elkísér engem. Mindketten csak kutyagolunk az éjszakában. Mellém szegődik. Megkérdezem tőle, hogy milyen ő hülyeséget csinált. Nem válaszol, mondjuk ez nem olyan meglepő. Csendben megyünk tovább együtt. Lehet, hogy szegény nem csinált semmi hülyeséget, mégis itt kell lennie egyedül. Nem magát bünteti, nem tehet mást.
Tényleg szerencsés vagyok.

Hazaérek. Apu ébren van, de a pókerről nem mesélek neki. Kicsit szégyellem is magam, bár igazából nincs miért. Legalábbis felé nem. Az erre félretett pénzemet fektettem be rosszul. Egyszerűen csak nincs kedvem beszélni róla.

Csörög apu telefonja és el kell mennie valakinek az öcsémért. Elmegyek, még nincs kedvem aludni. Ő tudta, hogy voltam játszani. Elmesélem neki a bukott partijaimat és azt is, hogy szerintem nem voltak ezek a játékosok jobbak nálam. Megdicsér, hogy nem szálltam vissza ennek ellenére sem. Igaza van.

Miközben ezeket a sorokat írom még mindig kattog az agyam. Egyedül az Uzsóról szóló résznél kapcsoltam ki és mosolyodtam el. Azt hiszem mégis van kedvem aludni. Előbb lesz holnap és előbb találkozom vele.

Az álláskeresésen is sokat agyalok. Ma anyu mondta, hogy látszik rajtam, hogy mennyire szeretek tanítani. Tényleg szeretek. Szóval ha látok egy álláshirdetést  Pesten, akkor lecsapok.
Úgy érzem, hogy az életem minden része kezd helyrerázódni mostanában. Már csak ezt a munkadolgot kell lerendezni, valamint a sulit befejezni. De boldog vagyok. És nem azért, mert féktelenül bulizom, vagy mert őrült dolgokat csinálok. Hanem csak úgy.
És még a póker is megy. De ha nem tisztelem meg magamat azzal, hogy vigyázok a megnyert tőkére, akkor meg sem érdemlem. Talán még abban is szerencsém van, hogy jött ez a bukó most, ez kicsit felébresztett.

Uzsóra gondolok. Nagyon szeretem. Tényleg szerencsés vagyok. Ez jár a fejemben. És hogy mi lehet a kutyával...

De jó a Dió!!! Még ha kicsit keserű is...

Ma megint tanítottam. Nagyon fáradtan keltem, de az órán eszement jól éreztem magam. Nevetgéltünk a gyerekekkel és nagyon szorgalmasan dolgoztak eközben. Még a végén kiderül, hogy fizikát is jó tanítani...

Az út hazafelé nagyon kényelmetlen volt. Nem fértem el a buszon. Na nem az egész buszon, hanem az ülésemen. Az egyetlen pozitívum az Uzsó által csomagolt elemózsia volt. Na ez nem is teljesen igaz. A viszlát szerelmem puszi azt is lenyomta:)

Itthon kis pihi, majd irány a Dió Rolival. Úgy volt, hogy lesz verseny is, de csak cashgame volt. Eleinte nagyon rosszul jött ki a lépés, pedig nem csináltam igazán nagy butaságot. Talán egyet. Majd jött egy hatalmas mákolás, ami az egész este menetét megfordította. Sikerült kivinnem életem eddigi legnagyobb potját. Omahában KKJ8-al. Bár valószínűleg a flop előtti megadásom nagy hiba volt. Az asztal KQ235 lett, de szerencsére nem volt sor senkinél. Viszont vertem egy AAxx-et és egy AAQQ-t is. Bocsesz srácok!
2K jatt repült az osztónak, ez talán kicsit sok a 35K-s pothoz képest, de úgy éreztem megérdemli. Pofátlanul nagyot mákoltam...

Ezek után viszont nem volt megállás, a szerencse is mellém szegődött, de voltak nagyon szép pozíciós játékaim is. Ezeket most nem írom le, de aki kíváncsi, azzal szívesen beszélgetek róluk, ugyanis nagyon érdekel mások véleménye is.
Végül a játékot sikerült +40K-val zárni. Egy ezrest még elmafláztam, de annyi baj legyen. Ja és holnapra Roli és Bodi már megalapítják a Tokagyűlölők klubját. De ne izguljatok, ők is nyertek mind a ketten.

IC hozott haza, akinek holnap nyelvvizsgája lesz (illetve már ma). 23 körül itthon kellett volna lennie. Ehelyett fél 3kor ért haza. De remélem holnap behúzza a nyelvvizsgát és akkor nem lesz semmi gond. Meg hát ki nem csábul el egy szép lány láttán, nem igaz?:)

Itthon apa kicsit megkeserítette a kedvemet, hogy miért játszok ilyen nagy téten. De elbeszélgettünk és végül azért dűlőre jutottunk. Nem véletlenül alakítottam ki egy póker kasszát és azért az 50-50-es cash-game a neten nagyjából a 0.1-0.25$-osnak felel meg, ami mikro tétnek mondható és talán már apu is elkanászkodott odáig. Igyekszem nem elfelejteni, hogy ne lépjem túl a korlátaimat. Tényleg ez a legfontosabb.

Elteszem magam holnapra, mivel lehet, hogy elkísérem az öcsikéméket Zalaegerszegre a nyelvvizsgára.

Végre nem póker:)

Reggel megtartottam az első órámat a tökmagoknak. Jól sikerült, de van mit csiszolni. Igaz nem sokat. De ahogy ment a zsibongás a páros munkánál, meg a tanárúúúúúúúrazás...Úgy éreztem magam mint Schwarzenegger az Ovizsaruban. De legalább én nem lőttem le senkit a tanári wc-ben. 

Az órám után elmentem bölcsészlesre Uzsóval. Igen fura létformák ezek a bölcsészek. Eddig nem tudtam mifélék, de ma megfejtettem. Kezdjük azzal, hogy az összes majdnem tarisznyás, amely szó nagyon közel áll a Tarisznyádi-hoz. Ezt összevetve azzal, hogy apró embereknek való ajtó van a könyvtár felé (onnan tudom, mert majdnem leszakadt a fejem úgy bevágtam) és a föld alá megy be, nos könnyen megállapítható, hogy ezek hobbitok!!! De ne mondjátok el senkinek...

Ezután viszont úgy éreztem magam, mint Asterix és Obelix az Asterix tizenkét próbája című mese egyik próbájában. No nem az evéses próbán. Sajnos. Iratokat kellett intéznünk. Egyik helyről küldtek a másikra. És még csak nem is vicces rómaiak és tógás csajok voltak az ügyintézők, hanem vagy öreg mammlerok, vagy pedig egy csaj akinek egy twisterpálya volt a pulcsija. És még sikerrel sem jártunk. De már látszik az alagút végén a fény.

Úgy érzem beteg vagyok... a Príma Péknél ásványvizet vettem és nem kólát. Utána a boltban paradicsomlét. Legalább lassan fog elfogyni. Brokkolis pizzát akartam rendelni. Nem tudom mi van velem...nem iszom, zöldségeket eszek... Sick, so sick maaaan!:D

Este pedig sör és pizza estet tartunk Uzsóval. Én paradicsomlét iszom...
Sajna nem kapott meg egy ösztöndíjat, mégpedig technikai okok miatt, hiányzott valami igazolás, amire azt mondta hőn szeretett TO-s nénije, hogy jó lesz az úgy. Kösz nyanyóca...
Még nekem is egy órába telt mire mosolyt csaltam az arcára. Ami azért mutatja szerelmem szomorúságának mélységét.

De most mégis elmegy a nedves estre!!!! Jeeeeee. Én is mentem volna, ha valami töpörödött vörös hurkagyík nem alszik el amikor a gatyómat ki kellett volna hoznia az állomásra...
Én pedig megnézek valami filmet. Délután még úgy volt (az ösztöndíjas levél kibontása előtt), hogy elmegyek pókerezni, de most már nem érnék oda. Mekkorát mákolt az összes többi ember aki ott van...

Nem minden arany, ami fénylik

Tegnap voltunk a Goldban pókerezni. 5-10 forintos cashgame, barátokkal. Általában ez jó móka szokott lenni, azért találtuk ki ezt, mert ugye ebből nem lehet kiesni, így nem kell ücsörögnie senkinek sem esetleg 20 perc játék után.
Viszont tegnap szerintem kiderült, hogy mégsem olyan jó ötlet ez. Még ezen a kis téten is veszthet annyit valaki, ami neki már kellemetlen, meg igazából tök felesleges bármilyen kis feszültség is barátok között. Bár Gnomot gondolom nem feszélyezte a bukója. Főleg mert utána a Monte Carlo-ban tízszer annyit nyert, és mivel a mi kis tétünkön hatalmas volt a bukója, ezért a nyereménye korántsem mondható csekélynek. Nagy grat Gnomí!

A póker nagyon népszerű játék. Akik játszanak, azok imádják, akik nem, azok ódzkodnak tőle. Hisz mennyi ilyen sztorit halani, hogy ez meg az ennyivel és ennyivel tartozik. Folyton bukik és állandóan játszik. Miért játszanak mégis ennyien? És mi különbözteti meg a nyerőket a vesztőktől?

A győztesek versenyzők. Ez nem azt jelenti, hogy csak versenyeket játszanak, hanem versenyző és tanulni vágyó típusok. Benyamine, Antonius teniszezők voltak, és a sportolók tudják, hogy csak magukra számíthatnak , ha el akarnak érni valamit. Daniel Negreanu minden sportban megőrül a statisztikákért, elemez, gyakorol, fejlődik. Doyle Brunson, akinek a neve egyet jelent a pókerrel egész életében tanulta ezt a játékot és mindig kiváncsi volt az új trükkökre.

És akkor mi van a vesztesekkel. A póker az ideális játék a veszteseknek. Hisz ki ne szeretne egy olyan játékot, ahol amikor veszít azt mondhatja, hogy nem volt szerencsém? Milyen lapokkal jött az a másik hülye? Miért dobta le a foskezű osztó azt a rivert? Miért úgy játszott az ellenfél, ami nem is helyes? Nem is így van a könyvben!!! 

Balszerencsés partija mindenkinek van. De a nyertesek ezen túllépve mindig a saját játékukat vizsgálják. A pókerben fontos, hogy nyerjél. De Doyle Brunson fogalmazza meg legjobban, hogy az egész miről szól. És ez maga után hordozza persze majd a győzelmeket is.

"Poker isn't about winning or losing. Poker is about making the right decision."

Mindig azt kell vizsgálni, hogy te az adott leosztásban a lehető legjobban játszottál-e. A többi körülményt meg el kell fogadni. Persze van amikor ezt nem lehet egyből, mert legszívesebben ráborítanád az asztalt a másik játékosra. Mindenkivel volt ilyen már. Lesz is, hogy ha játszik még. De külső körülményekben keresni az indokokat gyengeség. Ha meg tényleg csak a szerencsén múlott, hogy valaki megvert, akkor örülj neki és játssz vele többet:)

Ez az egész csak arról jutott eszembe ami tegnap Tibcsivel történt. Hatalmas balszerencséje volt. Tényleg. Háromszor verte meg riveren a river előtt még csak 5%-os lap.
Tibcsi kiakadt, hogy kösz Toka (én voltam az osztó), meg, hogy nem jön többet ide, mert így nincs értelme. Mondani akartam valamit és rám förmedt, hogy nehogy azt mondjam, hogy bénán játszotta meg, mert nem normális, hogy ennyiszer lemákolják és egy ilyen gyenge lap ellen nem is kell védenie az ő lapját. És már bőven 10000 zsetonnal kellene üldögélnie.
Semmi ilyet nem akartam mondani. Amit mondott az teljesen igaz. Ennyire gyenge lap ellen nem kell védeni a lapodat, nyugodtan csapdázhatsz. Viszont ez csak az igazság fele. Mindegyik esetben a pot alig volt 300, vagy 500 forint a river előtt. Ezek a lapok, amiket csapdázni akar, riveren párszáz forintnál nem fizetnek többet. Sőt meggyőződésem, hogy Dorka és Bazsi (nem Főbohóc Úr) semennyit nem adott volna meg riveren. Egy pározódott asztalon csak akkor alakul ki nagy kassza river után, ha az ellenfélnek is legalább drillje van. Ha addig mindenki sunnyogott. Nem fognak egy párra (az asztalon levővel együtt kettőre) őrült emelgetésbe kezdeni. Így ha Tibcsit egyszer sem mákolják le, akkor maximum 3000 zsetonnal ücsörgött volna, mert egyszer sem tölt újra és nyer kb. összesen egy ezrest vele. De annyit se inkább.
Ha nincs ez a "párbeszéd" akkor el sem gondolkodtam volna a handeken. De így utólag tanulságosak voltak. Régen sem voltam a slowplay híve, de most sem leszek. Nem azért mert kikapott, mert az csak szerencse kérdése. Hanem azért, mert ha nem mákolják le, akkor riverig talán megadnak egy tétet, de riveren már tuti nem. És blöffölni sem nagyon fognak. 

Tegnap nyertem 4K-t. De annyira nem tudok örülni neki, így többet nem is szeretnék egymás között ilyen játékot. Felesleges. Viszont van egy ötletem, hogy mit lehetne akkor keddenként csinálni. Persze szigorúan pókerről van szó. De erről majd máskor, most irány az isi.

Szülinap a Miamiban

Elhatározás, indulás és nevezés

Úgy terveztem, hogy a vasárnapi póker után egy ideig nem megyek el a Miamiba. Nos, ezt a tervet szerencsére nem sikerült végrehajtani. Kaptam egy e-mailt ugyanis, hogy március tizenhatodikán lesz egy éves a klub. És ezen apropóból minden versenynek a garantált nyereményalapja a verseny árának a százszorosa lesz. Valamint egyéb meglepetések is várhatóak voltak. Felhívtam Tibcsit, hogy ez a helyzet és ha van kedve akkor menjen, én valószínűleg kihagyom. Pár órával később hívott, hogy Szilassal tutaj, hogy mennek. Kedvet kaptam. Vérszemet. Így hát a döntés megszületett, támadás délután ötkor az 1000+500-as versennyel kezdünk. Majdnem Uzsót is sikerült elcsábítanom. Na de majd legközelebb.

Tibcsivel a Mester utcánál találkoztunk és együtt zötyögtünk villamossal a Lurdy Ház felé. Haveeer, a pókerterem előtt legalább 20 méteres sor állt, és közben bent sorra nyíltak az asztalok a versenyhez. Szerencsére Szilas a sor közepén állt, így neki adtuk a nevezési díjakat és leültünk a kényelmes bőrkanapékra. Hééé, bunkóság lett volna mások elé beállni a sorba, ezért nem maradtunk ott, oké?

Az első lépéseink

Mindhárman egy asztalhoz kerültünk (ez úgy lehetséges, hogy pont akkor nyitottak új asztalt az újonnan érkezetteknek). Akkor hát osszunk! 10000 kezdőzseton, 100-200 a vak és 15 percenként emelkedik. Turbo mondhatni. Az elején kell stacket szerezni, utána pedig tolni, tolni, tolni...
Elég pénzes emberek kerültek még hozzánk (ezt onnan lehet tudni, hogy terveztek indulni a 10000es versenyen is, ez csak amolyan bemelegítés nekik), tőlük elég könnyű nyerni, ha van lapunk, mert csak támadnak és jönnek mindennel egy ilyen kis versenyen.
Hamar nyertem pár ezer zsetont egy AK-val, majd később még pár ezret egy QQ-val, így dupla stackkel nyugodtan ülhettem a verseny elején.
Tibcsinek is nagyon ment a lap, vitt egy hármas ollét rögtön az elején. Szilas is a két kieső között volt a világ egyik legrosszabbul megjátszott tízes párjával.
Ezután Tibcsi bukott egy nagy potot QQ-val KK ellen, valamint egy sort kifizetett egy nagyszájú tagnak. Gondolom nem akarta, hogy kiblöfföje az a roppant szimpatikus úriember.

Mad Tilt

Ez egy verseny. 1000 kezdőzseton, 100-200 a vak és 5 perces vakszintek. All-in parádé. Ki a mákosabb verseny. Erre csak azért neveztem, mert 90000 forint nyereményt garantáltak. És én voltam a legszerencsésebb!!! Ugyanis az első körben kiestem. A7 volt nálam, ekkora stacknél jobb lap nem kell az olléhoz, egy 44 fogadta és nyerte a pénzfeldobást. Ugye ez a verseny egyszerre ment a másikkal (csak egy órával később kezdődött) így sok üres hely volt addig az 1000+500as versenyen. Visszamentem az asztalomhoz és láttam, hogy csak ketten vannak ott rajtam kívül. És mindkettő passzív halacska. Ismét vérszemet kaptam. Emeltem mindennel. Ők meg dobtak, így az ott nem ülők vakjai mindig hozzám vándoroltak. Volt, hogy valamelyikük megelégelte és megadta az emelésem, majd így tett a flopon is. Na de a turnon már nem. Ezeken a játékoson látszik, hogy mikor adják meg dacból. Ilyenkor csak feszegetni kell a határaikat.
Szóval a Mad Tiltről kiestem. Van hogy a szerencse pech, a balszerencse pedig mázli.

A verseny középső szakasza, végre merek játszani és nem csak tudom mit kellene tenni

Szétültettek minket. Új asztalomnál nem ismertem senkit és talán két nagyobb stack volt nálam. A jobbomon ülő srác (nevezzük szépfiúnak fuxokkal, röviden SZF-nek) kétszer tolt  egyből ollét flop előtt a nagy stackjével, majd miután mindenki dobott QQ-t és JJ-t mutatott. Nem értettem, miért nem akar ezekkel a lapokkal játszani. Én egy KK-val és egy AQ-val növeltem a stackemet kicsit. Visszaemeltem az emelőkre és dobtak. Nem baj, ez biztos zseton. És az enyém.
Ekkor jött el az este egyik kulcspartija. SZF utg-ből emel 3000-ig 1000-es vakoknál. Mi ez? Most nagyon erős lapja lehet? Vagy nem olyan erős, mint eddig? Megnézem a lapomat: 66. Megnézem a stackjét, hogy tudok-e elég sokat nyerni tőle, ha lejön a setem. Sok van előtte. Adom. A nagyvak is adja, neki körülbelül 10000 zsetonja van.
Flop: A A 2
SZF hív 3000-et, méghozzá nem túl lelkesen. Nagy párja van!!! Bár lehet, hogy csapdázni akar. Derítsük ki! Megadom. Nagyvak is, miközben mutatja a mellette levőnek, hogy mivel húzzák be a potba. Elvileg ilyenkor el kellene venni a lapját, de hát ki hibáztatja az osztó hölgyet, hogy ha nem a szabályokra figyel, mikor ilyen jóképű srácok ülnek az asztalnál. Valószínűleg gyenge húzója van.
Turn: 8
SZF check. Nagy pár!!! Hohó, emelünk... Mondjuk 6000-et. Nagyvak beteszi a maradék zsetonját, SZF kínkeservesen gondolkodik, majd dob mutatva egy KK-t.
Nagyvak mutat 3 5. Luyksorhúzó. Kicsit megnyugszom, csak nem dobják a 4 outot. SZF várakozással néz rám, szemei könyörögnek, hogy mutassak egy ászt. Nagyon mérges magára látva a lapomat. A riverre nem emlékszem, de nem négyes, így viszem a nagy kasszát.
Vörös Gabi ott állt mögöttem és nevetett meg gratulált a hand után. Örültem nagyon.
SZF-fel is beszélgettünk és mondtam neki, hogy fordított helyzetben én is dobtam volna a KK-t és nyugodjon meg, meg ne legyen mérges magára. De nem tudott, így nagyon hamar kiesett.
Végre sok zsetonom volt. A sok résztvevős versenyeket azért is szeretem, mert egy idő után olyan sok zseton van előtted, hogy építkezhetsz belőlük. Én piramist szoktam általában, de vannak akik robotot, vagy anyahajót. És a piramisomtól szerencsére félt a többi játékos. Ha sok zsetonod van nem szívesen játszanak veled, mert kiejtheted őket. Így többször emeltem mint addig, és legkésőbb flopon vittem a kasszát, vagy pedig kiszálltam, ha komoly ellenállásba ütköztem. Így szépen gyarapodtam.

Az első meglepetés, szünet és megint átültetés

Egyszer csak két félmeztelen lány jelent meg. Jó, ilyen hálós felső volt rajtuk. És pezsgőt osztottak minden játékosnak. Sajna nem fogadhattam el, mivel már 16 napja nem iszom alkoholt. Hogy meddig, azt nem tudom. De azt mondják, hogy fiatal korodban kell kipróbálni minden őrültséget. Így most ezt teszem. Tibcsi bátran kért a szomszédos asztalnál, már csak azért is, hogy a cicik közelebb kerüljenek a fejéhez. Utána meg jött mérgesen mesélni, hogy így nem lehet koncentrálni...
Azt hittem, hogy furcsán fognak rám nézni az asztalnál, de tízből talán ha hárman kértek pezsgőt. Hm.
Kicsit még lopkodtam, majd eljött a szünet. Kiderült végre, hogy 155-en indultak. Még kb. 30-an voltunk. Tibcsi egy ideig nagy bajban volt, de sikerült dupláznia, majd pedig tripláznia egy KK-val, így több zsetonja lett mint nekem.
Szünet után laphalott voltam, így szépen fogyatkoztam. Átültettek. Az új asztalomnál hatalmas stackek voltak, gondoltam először kicsit meghúzom magam. 59000 zsetonom volt, amikor is a vak 3000 - 6000 volt. Lapom két szépséges királynő. Emelek 19000-ig. Egy öreg csóka adja és nagyon bámul engem. Flop 9-es magas. Tuti, hogy jó vagyok. Izgatottan teszem be a maradék 40000 zsetonomat. Néz. Mintha tudná, hogy gyenge vagyok. Persze rosszul. Megad. AK. Öregem, ez jó, mert csak 25%-a van, de ilyenkor rémes végigülni a turnt és a rivert. Nem javul. Kösz öreg!
Ennyi zsetonnal már kényelmesen érezhetem magam. Az átlag akkor lesz ekkora, amikor pénzbe érünk. (16 hely fizetett)

Az utolsó három asztal

Megint átültetnek. Tibcsivel vagyok egy asztalnál. Talán nekem van a legtöbb zsetonom. Itt már vannak ismerős arcok is, párszor játszottam az egyik sráccal más versenyek főasztalán. Egyszer ő ejtett ki. Jól játszik.
Itt nem zavarok sok vizet, néha elviszem a vakokat. Potyognak az emberkék és amikor már csak 20-an vagyunk, akkor helyet kell húznunk. Ugyanis a verseny vége a terem másik felében lesz. A főasztal a pódiumon, mellette a másik.Én a másikra húzok helyet. Tibcsi is. Nem baj, legalább a főasztalért is meg kell küzdenünk. Már ha odaérünk. 4 kieső a pénzig. Feszesek az emberek. Szerencse, hogy annyit lógtam a fórumokon, különben én is csak vártam volna. Támadni kell dirr-dirr. 2,5 vakot emelek. Elég sokszor. Elég sokszor dobnak. Folyamatosan tudom növelni a stackemet. Kiejtek egy vagy két short stacket. A piramisom már három emelet magas. Jól is érzem magam. Tibcsi dupláz amikor már bajba kerülne. Ennek is örülök. Végül már csak tízen vagyunk, húzni kell a főasztalra. A teremfőnök segít átvinni a zsetonjaimat. Nagyon jó érzés. Az egyes széket húzom. Örülök, mivel így pozícióm van a 9-esen ülő nagyobb stacken. Másnak mindenkinek kevesebbje van.

Főasztal és torta

Épp elkezdődne a játék, amikor is bemondják, hogy mindenhol hagyják abba. Nagy csillagszórókkal megrakott tortákat tolnak be a félmeztelen lányok és közben szól a Happy Birthday To You című szám. Az emberek tapsolnak. Én a pódiumon állok és jól érzem magam. Igaz, hogy csak egy kis verseny ez, de tök jó érzés. Mikor vége a számnak, akkor stílusosan Will Smith-től a Welcome To Miami következik. Kár, hogy Szilas már nincs itt. Eljárnánk a kis táncunkat.
Én nem eszek tortát, inkább veszek egy kólát, amíg áll a játék. Tibcsi persze zabbant, így a cicik ismét a közelébe kerünek.
Kezdődik a játék. A pozíciók és a játékosok:
1. - én
2. - egy feszes fiatal srác
3. - kedves idősebb fazon, vele sokat beszélgettünk játék közben
4. - szépfiú, nagyon short stack, tök normális
5. - Tibcsi
6. - hatalmas túlélő srác, kicsi stackkel
7. - nagyon feszes, nagyon kezdő hölgy
8. - nagyon feszes, nagyon kezdő srác, viszont hihetetlenül örül, hogy eddig eljutott
9. - chipleader
10. - a srác akivel már játszottam főasztalon

Első körben vittem a vakokat. Majd a 4.-ben is. Mikor én lettem a nagyvak, akkor a négyesen ülő szépfiú betolt mindent. Megnézem a lapom: A10 egy színből. Ennél sokkal rosszabbal is tolhatta egy short stack. Megadom. QJ van nála és nem javul. Már csak kilencen vagyunk.
A következő kieső a hölgy, az ő türelme is végesnek bizonyult.
Igyekeztem a kicsiket támadni és a nagyokkal való konfrontációt elkerülni. Például a 10-esen ülő srác emelésére szó nélkül dobtam az AJ-t. QQ volt nála.
Mégis vele sikerült összeakadnom legközelebb. Ő a nagyvak, én pedig első beszélőben KK-t kapok. Emelek 80K-t a 15K-30K-s vakoknál. Ő megad.
Flop: QJ9, mind káró.
Ő checkel, én pedig megnézem a királyaimat. Az egyik káró. Ollé. Ő megad. Na itt éreztem, hogy javulnom kell, vagy csak picit vagyok jobb. JJ-t mutat. Oppá. Javulhatok királlyal, színnel és tízessel. River 10. Így most én ejtettem ki őt. Balszerencséje volt, bár nekem is a flopon. Nem hiszem, hogy bármelyikünk is bármikor dobni tudott volna.
A piramisom már hatalmas. De sajnos a vakok is. Főleg az ellenfelek stackjeihez képest.  Úgy nehéz lopni, ha a nagyvak kötelező megadáson van...
Időközben elkezdtem nyirbálni a chipleadert, mert nagyon passzív játékot mutatott. Lopkodok. A 2-esen ülő srác esik ki legközelebb. Talán Tibcsi ejtette ki, de ez nem biztos.
Már csak hatan vagyunk. Kiesik az 5-ösön ülő shortstack srác is. Begyorsultak itt kicsit az események. 5-en maradtunk.
A 8-ason ülő kezdő srác mindent dob. Csak túl akar élni. De mindig sikerül neki. Majd lapokat is kap. Egy idő után már ő áll a második helyen.
Tibcsi és az öreg úr összecsapnak körülbelül azonos mennyiségű zsetonnal. Tibcsi királya és tízese kitart a bácsi J6-ja ellen. Így nemsokára a bácsi is búcsúzik.
Négyen vagyunk, és a korábbi chipleadernek már csak 200K-nyi zsetonja van. A vakok meg 40K-80K. Nagy nehezen ollé megy kisvakból az én nagyvakomra. Megnézem a lapom: K4. Autocall. 120K-t kell megadnom 280K-ért. 86 van nála és király magassal viszem a potot. Kiesik.
Egy darabig még nyírbálom a 8-ason ülő feszes srác stackjét, Tibcsi inkább kimarad a buliból. Majd felduplázom Tibcsit egy rosszul sikerült lopási kísérlettel.
A következő a zsetonállás amikor osztunk: Tibcsi és én: Kb. 600K Nekem talán kicsivel több. A srácnak 300K.
A harmadik hely 17500 lenne. Ő kap 20K-t, mi pedig Tibcsivel testvériesen 30K-30K-t.

155/1.-2.

Nice hand Tiborok!!!

Szilas is jól járt, ugyanis megegyeztünk, hogy mindenki nyereményéből 60-20-20 arányban osztozunk, miután levettük a buy-int. Így kap tőlünk 10K-t összesen. Negyed óra játékért nem is olyan rossz pénz ez. Meglátszik rajta a Cég hatása, roppant jól köt üzletet.

Ajánlott aláfestő zene: Queen - We Are The Champions

Sikerek!!! Sikerek!!!

Az elmúlt 24 órában óriási tetteket hajtottam végre.

Tíz tojásból kilenc túlélte a buszozást Nagykanizsáról Budapestre. Ez is megmutatja milyen törődő és figyelmes fiatalember vagyok.

Pénzbe értem a 4+1-es freezouton a Miamiban. Igaz csak visszakaptam a nevezésemet, de legalább a játék jó volt. Egy igazán nagy hibám volt csak, azt kicsit bánom, de a verseny végkimenetelén nem változtatott volna. Meg kell tanulnom 10 10-el 7 5 5 flop után megverni a 9 3-at, valamint flop előtti olléban JJ-vel a 22-t. Ezek azok a dolgok, amiket igazán nehéz elsajátítani...

A 22-vel rendelkező figura amúgy a 40 éves Jack Sparrow volt. Szakasztott úgy nézett ki a fazon. És olyan lezseren is játszott. Megmérettem és könnyűnek találtattam. De hát kérdem én, ki lazább mint Jack Sparrow?

Megvan végre Barney válogatáslemeze!!! (thx Pötyiii)
A címe: Barney's Get Psyched Mix
Egyesek szerint egy jó lemezen felváltva kell lennie gyors és lassú számoknak. Barney szerint NEM! Olyan számok kellenek, amelyek szétzúzzák az agyadat. Hatalmas!!! Íme a tracklista:

1. Twisted Sister - I Wanna Rock
2. Bon Jovi - You Give Love A Bad Name
3. KISS - Lick It Up
4. Guns N' Roses - Paradise City
5. Billy Idol - Dancing With Myself
6. Scorpions - Rock You Like A Hurricane
7. Van Halen - Panama
8. Poison - Talk Dirty To Me
9. ACDC - Thunderstruck
10. Motley Crue - Dr. Feelgood
11. Ratt - Round And Round

Awesome!!!

A napi mozgásomat is letudtam ma. Összevissza ugrabugrálok itt a zenékre, de főleg erre az igazán változatos muzsikára. Tocadisco-t mindenkinek!!! Hatalmas! Meg jók az összevágott képek is. Na nem mind. 
Már csak a galambos pirula hiányzik így kora délelőtt...

Ja és még feltaláltam a rák ellenszerét, rájöttem hogyan lehetne megállítani a globális felmelegedést és találtam egy örökkön örökké megújuló energiaforrást. De ezekről nem írok, mert úgysem érdekelnek senkit.

Klasszikus idézetek és szellemvadászat

1. Épp Uzsóval és Mancsossal sétálgattunk a Corvin környékén. Egy erotikus fehérneműbolt mellett haladtunk el. Nem hagyományos volt, mert ezek a darabok kimondottan riherongyosak (de nem rongyosak) voltak a kirakatban. Mancsos egy kis ideig figyelte a portékákat, majd ezt közölte velünk:
   "Én ilyen szoknyát akarok!"
   Hát ő már most tudja mit akar. Kértem, hogy várjunk ezzel még pár évet. Aztán a számát is megadhatja...
   
2. Tibcsiről pedig ez derült ki msn-beszélgetésünk folyamán:
   "Utálom, ha megzavarnak a szex utáni fifázásban..."
3. Pötyi új kifejezést ismertetett velem az akasztják a hóhért szituációra:
   "Kimossák a mosómedvét."
4. Mancsos kinyújtózkodott amennyire csak bírt és azt mondta, hogy ilyen magasra akar megnőni. Rávilágítottam, hogy ez nem túl nagy méret. De volt válasza:
   "Jó csak nem tudok még akkorát mutatni!"
   Szuperaranyos.
   

Este Pötyinél voltunk kártyázni páran. Nem a játék volt a lényeg, inkább beszélgettünk, de közben azért jókat derültünk a sokat ribájolókon(a játék 200as unlimited rebuy volt) . Volt egy lúzer, aki megdöntötte szerintem a rebuy/perc mértékegységű vásárlási világrekordot. Inkább nem fedem fel kilétét, biztos szégyellné magát.

Uzsó rávilágított a tényre, hogy Pötyiéknél szellemek laknak a pad alatt. Gyanús mondjuk, mert Pötyi száját rengetegszer hagyja el az "ott fut a szellem a ganyé mellett" szállóige. Nem is merte felvenni a leesett telefonomat. Tuka hős volt és kiszedte. Biztos sokat látta a szellemírtókat. Vagy a betelefonálós-táltosos műsorokat az ürüléktévék műsorán. Vagy csak nem hitt Uzsónak. Lényeg, hogy megúszta épp bőrrel.
Megint leesett valami és ekkor Peti vállalkozott a nemes vitéz szerepére. De őt megtámadta a szellem!!!! Felkiáltott, és mellette Uzsó egyenesen felsikoltott. Rémület söpört végig a termen. De a szellem elengedte Petit és mi boldogan éltük tovább az életünket.

Versenyeztünk abban is, hogy ki tud nagyobb sebességet elérni a taposógépen. Második lettem. pedig szerintem én vagyok a legjobb. Be is bizonyítom, hogy pusztán a fizika gátolt meg a győzelemben.

v=p/m

Ennyi. Nálam akkora m-mel kell osztani, hogy a lendületem tuti nekem volt a legnagyobb. És a nagy lendület menőbb mint a nagy sebesség. A virágokat az öltözőbe kérem.

Darts, kártya és póker

Csütörtök este egy kisebbfajta házi összejövetelre mentünk Lillácskához és Rushhoz. Nagyon megleptem a házigazdákat, mivel ők sörrel és egyéb nyalánkságokkal vártak, de én csak őszilét és ásványvizet ittam. Hmmm...van ilyen is és most lesz is egy darabig.
A hangulathoz hozzátett még Totó vízipipája is, volt almás, meg szőlős belevaló is mindenféle extra adalékok nélkül. A lányok nagyon csipázták. Na jó a fiúk is. Mondjuk én csak néhányat pöppentettem.
Összemértük a tudásunkat dartsban, meglepő módon először én nyertem. Mákolni kellett, nincs itt mese. A lányok ezt nem viselték jól, főleg Viki nem. Szana-szét zúzta a nyilakat. Na jó, csak egyet, de azt azért rendesen szana.

A másodikban már kidomborodott a tudás, Rush és Toto hip-hop kimentek (301-et játszottunk). Ja ez nem biztos, csak ők álltak jól, ugyanis lemerült a masina. Most akkor nem tudom, hogy végül is megnyerték-e ezt a fordulót.

Így hát nekiálltunk rablórömizni. Hatalmas játék, de már nagyon régen nem játszottam. Ebben csak a második helyre voltam jó, ugyanis be kell vallanom, hogy Totó segge elvonta a figyelmemet a játékról...:D
Mikor telefonon beszéltem Tibcsivel, hátradőltem egy párnára a földön. Kicsit később konstatáltam, hogy ez a párna mozog. Na ez volt a Totó sejjhaja. A történethez hozzátartozik, hogy Totó fiú. Látjatok ez van, ha nem iszom egy buliban:D

Ma hazaérvén rögvest átadtam a névnapi ajándékokat. Örült mindenki:) Mondjuk Uzsó nem, mert ő pályázott az anyának vett pulcsira...
Ic meg mondta is, hogy már szemezett a könyvvel, amit tőlem kapott. És bónuszban hoztam neki egy gyrost is...ugyanis nem ettem meg a buszon hazafelé. Na erre varjatok gombot!!! Csodálkozásotokat tényleg megértem. Csak magamat nem:)

Este elmentünk Uzsóval a "dió"-ba. Végre megkóstolhatta az általam egekig ajnározott pizzájukat. És lőn, tetszése elnyereték. Uzsó fáradt volt, így IC (aki egész este sofőrként funkcionált) és én hazavittük, majd engem visszaszállított kisöcsém a tett színhelyére. Be is ültem játszani egy 50-50-es dealer's choice partiba.
Eleinte úgy nézett ki, hogy ez az este a szenvedésről és a veszteség minimalizálásáról fog szólni, ugyanis nem kaptam partiképes lapokat. Önmagamhoz képest meglepő feszességet tanúsítottam, és ennek végül meg is lett a jutalma. Sikerült vinnem egy 16K-s potot, így már kicsit játszhattam nyugodtabban. Végül az estét 400BB pluszban zártam, ami remek eredmény. Tudtam dobni setet is amikor kellett, valamint volt pár jó readem is. Királyságos érzés végre elégedetten távozni:)
Bár még mindig van miben fejlődni, de rajta leszek.

A nap legnagyobb sikerei viszont a következők voltak:

1. Uzsónak elfogadták végre a szakdogacímét. Nice hand Szerelmem!:)
2. Sikerült délután elaltatnunk Mancsost. Nice hand mi és álomtündér!

Hőstettek

1. Tegnap csak egy Big Mac-et és egy egy sajtburgert ettem a Mekiben. Kósza pletyka csupán, hogy 3 órával később már a Vikingerben ültem...
2. Ma megálltam, hogy ne rendeljünk és inkább csináltunk kőrözöttet. Rosszindulatú mende-monda, hogy a rendelés elmaradásában Uzsó tilalma nagy szerepet játszott...
3. A tegnap pókeren sikerült pluszban zárnom. Kacsa az egész, hogy lehetett volna sokkal jobb is...
4. Ma bementem reggel nyolckor a közgazdaságtan órámra. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy ez volt az utolsó óra amin részt vettem a mai nap és még erről sem emlékszem semmire.
5. Megírtam a Mi a matematika című esszémet az egyik órára. Keményen megdolgoztam vele. A rosszakaróim szerint csak 20-25 percet foglalkoztam vele.
   Válaszként annyit kaptam, hogy köszönet ezért a szép esszéért. Állat.
6. Ma gyalog mentem az isibe. Felröppentek elképzelések, hogy csak azért, mert különben elkéstem volna.
   Véletlen egybeesés csupán, hogy gyalog gyorsabban oda lehet érni a suliba, mint tömegközlekedéssel.
7. A taxisok kőkeményen dolgoznak az éjszakában. Csak az én hallucinációm bizonyára, hogy tegnap éjjel hazafelé gyalogolván arra lettem figyelmes, hogy a segítő szándékú sofőr úr teljesen elbambulva pornót néz a miniképernyőjén. Jó persze jár nekik is a kikapcsolódás, csak kicsit meglepődtem.
8. Többet mostam az elmúlt két napban, mint általában egy hónapban. 5 törölköző volt például a szennyesemben, amiről nem is tudtam.De mosogatni megint elfelejtettem...
9. Viszont egyik nap megleptem Uzsót azzal, hogy elmosogattam nála. És itt nem tudok semmi rosszindulatú pletykát hozzáfűzni, sem elméleteket, semmit. Vannak gyenge pillanataim:)
   
10. Megvettem IC-nek és anyunak is a névnapi ajándékokat. Remélem örülni fognak. Na jó tutaj, hogy örülni fognak.
11. Krisztián a blogom hatására próbálkozott meg a főzéssel. Jobbá tettem a világot. Bár lehet, hogy valami szörnyű veszedelmet szabadítottam rá. Ezt majd az idő eldönti:)
12. Ééééés végül megagiga grat Szilasnak a költözéshez! Nice hand Leendő Cégesfiú!

Hogy ne csak gondolatok legyenek itt

Miután délelőtt kiagymentem magamat, írok kicsit arról, hogy mekkora fejlődésen mentem át az elmúlt időszakban.

Megtanultam spagettit csinálni például. De nem ám csak a gagyi rafinériásat, meg a fixeset. Jó persze az az alap. De aztán elszabadultam. Került a szószba extra bazsalikom, oregánó, bors. Ez is alap, hisz ha itáliánó csődörré akarok válni, akkor csapatni kell az ilyet. Na meg benne van a Dömpi féle onlány szakácskönyvben is.
De most jön csak a probléma. Ha itáliánó csődör vagyok, akkor nőhegyek rohamoznak meg. (mondjuk így is, elég rágondolni, hogy három csajjal lakok együtt...bár Modokról még mindig nem tudtuk eldönteni, hogy kukis-é avagy punis) Szóval ezeket a csájékat el kell hessegetni. Ezt össze kell kötni a finom spagettivel. Fokhagymát bele dirrel-durral, kiállhatok simán Penge úrral, rálehelek kifekszik, spagettimet megeszik. Na még költök is...és nem is pénzt, hanem poétaművet. Még több fokhagyma, mert egy dalnok-itáliánó-gigoló még kelendőbb. Szóval fokhagyma...sok fokhagyma.
Mivel nem rendes spagettitészta volt kéznél, ezért a szósz sem lehetett hagyományos. Magyar vagyok, nem turista és a Sopronis reklámból tudjuk, hogy aki magyar, az szereti az Erős Pistát. Pár kiskanállal bele is pottyant.
De hát még nem az igazi...és mi az ami minden kajába jó? Hát a konzervkukorica. Ne is próbálj vitatkozni kedves olvasó...nem tudsz olyan kaját mondani, amihez ne ennék meg egy kevés konzervkukoricát. Nem, még a tejbedara sem ilyen.
Elkészült a remekmű...és hatalmas meglepetésünkre tényleg remek lett. Lehet, hogy szakácskönyvet is adok ki...muszáj lesz, mert ugye a tanári fizetésből csak a teszkós-zacskós levesre futja majd.

Sütöttem pizzát is. Én kevertem a szószt. Hasonlóan az előzőhöz, de azért mégsem teljesen úgy. A titok a kanál forgatásán rejlik. És ezt senkivel nem vagyok megosztani. Halandók ezrei fognak térdelni előttem, ha esznek a pizzámból. De inkább nem kezdem el fényezni magam.

Annyira belejöttem a főzésbe, hogy ma még Ferkónak is én főztem. Teszkós-konzerves raviolit. Erről azt kell tudni, hogy sok mindene van, csak íze nincs. Ezt kis csípős piros arannyal orvosoltuk, sajna a koliban más nem volt. Maximum mogyorós vagy vaniliás "forrócsokipor", de hát azt csak inni szabad, ezt az ételt meg késsel villával eszik. Nem, véletlenül sem azért nem próbáltuk ki, mivel akkor az elkövetkező napokat a wc-re kötözve kellett volna eltöltenünk. 

Egyszerűen nem tudok kikapni (na jó csak nagyon ritkán) a csapdlecsacsi játékban Uzsótól. Szénné rídelem. De tényleg. Na jó, volt, hogy átlátszottak a kártyái, mert besütött a nap, de az vesse rám az első követ, aki nem akar nyerni amikor csapdlecsacsizik. Ez már oviban is komoly dolog volt haver, ne vicceljük el érett felnőttként.

Kezd valamiféle szappanopera kialakulni kis négyesünk között. (Uzsóm Hermione, Modok és jómagam)
Én megőrülök Modokért, de ettől még Hermione-t is szeretem, mindezek ellenére csak Uzsóval osztom meg az ágyamat.
Modok még csak ismerkedik mindenkivel. Kacérkodik Uzsóval is és velem is, viszont fél Hermione-től.
Hermione féltékeny Modokra. Velem szóba sem áll, Uzsónak viszont a tenyeréből eszik.
Uzsó meg szereti Hermione-t, mégis Modokot simogatja rengetegszer. De mivel az ágymegosztás reflekszív, ezért ha én megosztom vele, akkor ő is megosztja velem az ő ágyát.
Na most akkor ki van kivel? És hová tűnt Paulina?

A neten sorra nyerem a sajtburgereket. Egyszerűen megállíthatatlan vagyok. Viszont miután elfáradok sorra bukom őket. Sajnos ekkor is egyszerűen megállíthatatlan vagyok. Na nem baj, ma is nyertem vagy 12-t. Ennyit még megenni sem tudok. Na jólvan, kinek akarok én itt vetíteni, szerintem egy nap 40-et is meg tudnék enni. Sőt...

Egyfolytában a Watchmen zenéjét csapatom. Gépállat. Szinte látom magam előtt, ahogy Sammy vonaglik a karaoke-színpadon énekelve ezeket. Eddig a pillanatig azt hiszem sok millió ember akart Toka lenni. De most, hogy kiderült, hogy ilyeneket látok magam előtt, valószínűleg megcsappant rajongóim tábora.
Amúgy erről jut eszembe, hogy szerdánként van ingyenes karaoke verseny a Morrisons 1ben. A fődíj annyi pénz, amennyit elbírsz, a második hely 100000 Ft-os fogyasztás...SZEDDKI!!! Ha ismersz és énekelni is tudsz, akkor gyere el velem és felezünk. De ha nem ismersz és tudsz énekelni, akkor is eljöhetsz...De akkor csak 30%-ot kapsz.

Rájöttem, hogy remek ápolónő lennék. Vagy ápoló, de olyan csak az Apádra ütök című filmben van. Krisztián éppen úgy döntött, hogy lázas lesz, meg beteg és nekem kell különböző dolgokat megcsinálni neki, amiket ő nem tud. Teát főzök, pizzát rendelek, megeszem a pizzája felét. Azért belegondoltam ebbe és ez egy veszélyes meló. Mi lett volna mondjuk, ha a pizzán van brokkoli?
Elárulom, hogy semmi. Ugyanis már megeszem a brokkolit. És én ne legyek kemény? 

Filmek

Tegnap a nőnapon kívül filmnap is volt az én életemben.

Elsőként megnéztük a Börtönvonat Yumába című westernt. Nézhetős bő nyállal, többet ad, mint egy átlagos western. (most az ilyen spagettikat nem kell ide venni:)) Nem a sztori a fő erőssége a filmnek, az körülbelül egy mondatba sűríthető, inkább a szereplők jelleme és egymásra gyakorolt hatása az, ami kicsit kiemeli ezt az alkotást a többi western közül.Többet nem is írok róla, nézzétek meg bátran.

A második film a Gettó milliomos volt. Gyönyörű történet. Igazából egy 21. századi tündérmese. Szegény kisfiú, szép királylány a gonosz király palotájában, nagy kincs, vidám és szomorú pillanatok. És persze a vezérszál az az, hogy minden történik valamiért, mindennek oka van. Végig lekötött, izgalmas volt és érdekes. Régen láttam ilyen szórakoztató és jó filmet. Aki ki akar kapcsolódni pár órára, az jelenleg nem talál jobb filmet szerintem. Rabul ejtő:)

Végül este tízkor még megpislantottuk 5-en (Szilvi, Feri, Sammy, Uzsó és én) a Watchmen: Az Őrzők című filmet. Uzsónak nagyon nem tetszett, Feri szerint egy elég beteg film volt, Sammy pedig ennyit mondott róla: "nagyon adták, a zenéje meg aztán főleg odavágott!"
Páran ki is mentek róla a vetítés alatt.
Számomra viszont ez a film sokkal többet adott, mint a Gettó milliomos. (itt most ne olvassa tovább az, aki anélkül akarja megnézni ezt a filmet, hogy bármit tudna róla. Lesz spoiler is, meg lehet, hogy elterelem az illető gondolatait más irányba az enyémekkel)
Míg a gettó milliomos egy komoly környezetben játszódó mese, addig ez a film komolyan nem vehető környezetben boncolgat nagyon mély kérdéseket. Legalábbis én "agymenést" kaptam tőle, ami nem sok filmre volt eddig jellemző. Míg a Gettó milliomos csak egy nagyon jó mese. Elszórakoztat, de nem ad többet.
Sokaknak valószínűleg ezért nem tetszik a Watchmen. A 300 rendezőjétől szuperlátványos akcióadagra számítottak (a látvány amúgy szerintem nagyon ott van), de nagyon sok "lagymatag" rész van a filmben. Pedig azoknak ott kell lennie, ezáltal ismerjük meg jobban a karaktereket, mozgatórugóikat.
A másik ok, amiért ez nem tetszhet sokaknak az az, hogy az akcióhősök általában nagyon lekerekített jellemek. A jó az jó, a rossz az rossz és meg van mondva, hogy ki mit miért csinál. Nos itt ilyen nincs. Persze tudunk meg emberkékről ezt azt. Az egyik megcsömörlött a sok gonoszságtól, a másik kiábrándulván a világból viccnek fogja fel, így a saját szörnyű tettei sem olyan szörnyűek. Van aki az anyja miatt lesz "szuperhős". Az egyetlen valódi szuperlény (egy fizikai kísérlet miatt lett olyan amilyen) egy idő után nem képes emberként szemlélni a világot. Sokkal nagyobb léptékben gondolkodik, és ez is egy más nézőpontot mutat meg, az akcióra vágyóknak ez a sok kis mellékszál pedig mind unalmas lehet. És persze van, akinél a cél szentesíti az eszközt, tehát valójában a rossz is jó, de milyen áron. És a kérdés, hogy ez az ár elfogadható-e.
Nagyon sok mindent pedzeget ez a film.
Hogy állnak az emberek egy számukra szörnyű világhoz?
Milyen okokat találhat egy már-már isteni hatalommal bíró akárki, hogy segítse az egész története során az önpusztításon kívül nem sok mindenben jeleskedő fajt?
Csoda-e maga az élet? Észreveszik-e ezt az emberek és értékelik?
A nagyobb jó érdekében lehet-e rosszat cselekedni? Mi számít nagyobb jónak?
Mi lehet képes eggyé kovácsolni az emberiséget? Akarja-e ezt az emberiség vajon?

Persze ezek nem új kérdések, talán sosem voltak azok. De azért jó ez a film, hogy úgy teszi fel ezeket, hogy nem rágja közben a szánkba a választ. És ez lehet a fő ok talán, amiért sokaknak nem tetszik. Uzsó azt mondta, hogy nem szólt semmiről. És tényleg, ha valaki fáradtan nézi, és nem szeret agyalni olyan dolgokon, amiken igazából felesleges lehet, hiszen sokkal nagyobbak nálunk, nos annak a film tényleg nem mond semmit. Hiszen nem ad válaszokat. 

Az utolsó kérdésen amúgy mostanában sokat gondolkodtam, főleg a Cosma ügy és az ez által előtérbe került cigánybűnözés kapcsán. Én most nem arról szeretnék írni, hogy ilyen van-e vagy sem.
Inkább arról írnék, hogy milyen szerencsés az emberiség, hogy vannak különböző bőrszínek, országok, kontinensek. Milyen szerencse, hogy ebben a kérdésben is azon lehet csámcsogni, hogy na a cigányok ilyenek, meg olyanok. Egy másik ügyben meg, hogy na a fehérek ilyenek, meg olyanok. És nem arról van szó, hogy egy ember megölt egy másik embert, amikor azok egy kisgyerek születését (az egyik legszebb eseményt a világon) ünnepelték.
Milyen szerencse, hogy vannak országhatárok, így egyes emberek mondhatják azt mások nyomoráról, hogy az egy másik ország, "más mezben játszanak", úgy látszik nem elég jól...de hát mi nem tudunk segíteni, a mi országunkkal kell törődnünk.
Milyen szerencse, hogy az embereknek így nem kell feltenniük azt a kérdést, hogy hogy lehet az, hogy más emberek, akik ugyanolyan emberek mint, mi éheznek és nyomorban élnek. Szerencse, hogy vannak különbőző országok, nációk, mert mi lenne, ha az embernek azzal kellene szembesülnie, hogy "csak" emberek vagyunk és felelősséggel tartozunk egymásért... hát valószínűleg elég elmarasztaló véleményünk lenne magunkról.
Milyen szerencsések vagyunk, igaz? Nem kell észrevennünk kicsiségünket, hiszen egymáshoz viszonyíthatjuk magunkat. Mert mi lenne ha csak emberekről beszélhetnénk? Mi motiválná az emberiséget? Milyen céljai lennének? Mihez mérné magát? Akkor már nem tudná a szomszédhoz, egy másik országhoz hasonítani magát. Itt lennénk bezárva egy apró sárgolyón az egész nagy univerzumban és merre tovább? Mi lenne?
Nem igazán lehet valamiről önmagában véleményt alkotni. És mi nem tudnánk mihez mérni magunkat. Bár lehet, hogy nem is akarnánk véleményt alkotni saját magunkról.
A választ nem tudom, de valószínűleg soha nem is fogom megtudni. Ugyanis sokkal kényelmesebb az emberiségnek ez az állapot, hogy lehet a másikra mutogatni, mint az, hogy mindenki felelős lenne mindenkiért.
Milyen szerencsések vagyunk, hogy nem kell elszámolnunk mindezzel, nem igaz?

Valószínűleg tök feleslegesen agyalok ilyen dolgokon, nem hiszem, hogy én (pedig a világ egyik legbeképzeltebb embere vagyok:)), vagy akárki hatására ilyen változások bekövetkehetnek. De érdekes ez a egész. Mármint a világ:)

Na de igazából most egy filmről volt szó. És ez a film sok ilyen kérdéssel szolgál. Most csak az egyikről írtam le a véleményemet, de valószínűleg most sem tudtam rendesen megfogalmazni a mondanivalómat. Ritkán beszélgetek ilyen dolgokról másokkal és magamban pedig megengedhetem, hogy csapongjak. Így most lehet, hogy egyáltalán nem volt érthető, amit mondani mondani akartam. De legalább megpróbáltam:) És persze a többi kérdés is legalább ilyen érdekes számomra.
Lehet, hogy csak nekem okozott ilyen élményt ez a film, lehet, hogy csak jó pillanatban kapott el. Mindenesetre számomra ez volt a legjobb film az elmúlt időszakban.

Hőőőőderendes

Modok hőderendes!!!

Komolyan, hihetetlen milyen aranyos kis lényezet ő. Tud például alva járni. Tegnap kijött a répaházból és becsukott szemmel járkált, mígnem megállapodott az egyik sarokban és ott hortyogott. Mint egy kis szőrlabda, ami tudja változtatni a méretét. Uzsó fel akarta ébreszteni, de mikor hozzáért Modok "rákiabált" (inkább sípolt) és nekiállt kalimpálni a kis kezeivel.
De például azt is élmény nézni, ahogy telezabbantja magát két szotyival. A kis falánk...
Íme három kép. Az elsőn láthatjátok, hogy az ujjamhoz képest mekkora. A másodikon a kezemben van. Végül a harmadikon az látható, ahogy alszik a sarokban.

Ezúton is szeretnék Uzsónak, Anyunak, Nagyinak na meg minden hölgyismerősömnek nagyon boldog nőnapot kívánni! Virág is dukál, így a kedvencemet kapjátok. Egy bimbó ebből a virágból csak egy napig virágzik, szóval becsüljétek meg!!! Pusszantás!!!

Modok

Csütörtökön pókerezni voltunk a srácokkal. Úgy gondoltuk hogy meghódítjuk a Miami Poker Clubot a Lurdy Házban. Hát nem jött be. 99-ből mindössze a 16-17. helyre futotta, de a többiek sem nyertek semmit. Sebaj, lesz ez még így se.
Póker után elugrottunk Sammyhez társasozni, a Catan egy kiegészítőjét próbáltuk ki. Nem rossz játék, fejlődni kell a hősünkkel és különböző küldetéseket végrehajtani. Azért nem egy Rúnamester:) A játékot nem élveztem annyira, mint legutóbb, de ez valószínűleg betudható annak, hogy fáradt voltam, valamint annak is, hogy 8-an voltunk egy négyszemélyes játékra.

Pénteken délelőtt bébiszitterkedtem, ugyanis méltán híres Mancsos volt hivatalos Uzsóhoz. (Mancsos Uzsó testvérének a pöttöm kislánya, aki 3 éves már és legalább négyszer ennyi kiló) Mindenféle érdekes játékot játszottam vele:

1. Kosarat dobáltunk. (nem, nem kosárra dobáltunk. És nem labdával) Egy baba mózeskosarát dobáltuk egymásnak. Baba nem volt benne. Felelősségteljes magatartásra tanítom a játék közben.
2. Elolvastam neki a Piroska és a Farkast. Állat. Jobban mesélek, mint a narrátorok a tv-ben.
3. Zümm-zümmöset játszottunk. Ez azt jelenti, hogy egy plüssméhecskét vágtunk a másikhoz és ha eltalált akkor megcsípett a méhecske a becsapódás helyén. A fájdalmat is el kell játszani. Roppant tehetséges ez a Mancsos, helye lenne az olasz válogatottban. Bár Inzaghi azért még jobban szimulál...
4. Csúszdáztunk. De költség- és időhatékonyan. A térdemről csúszott le a hasamra úgy, hogy kirántottam a lábát alóla. Ezt nehéz így leírni, majd inkább megmutatom annak, akit érdekel. Bár ez inkább csak olyannak élmény, akivel a csúszda mérete (a combom) összemérhető.
5. Megnéztük a Kis Hableányt és egyfolytában énekeltük, hogy ringat a víz...
   Uzsónak csak annyit énekeltem, hogy hidd el kedves, úgy jó ha nedves... Felháborító mik vannak a gyerekmesékben:D
6. Akárhányszor el akartam aludni Mancsos rám kiabált, hogy Kukurikúúúúúúúúúú!!!! Majd hidegen közölte, hogy "nem van este".

Délután filmeztünk Uzsóval, megsasoltuk az Alkonyat című filmet. Nekem nagyon bejött, bár a történet maga csak egy bevezetés szerintem egy több folytatást is tartalmazó sorozathoz. Ezután a Szex telefonhívásra következett, ami egy ilyen mindenki átvág mindenkit thrillerszerűség akart lenni. Nem rossz film, de láttam már jobbat is ilyen témában. Uzsó például el is aludt rajta.
Nem tudtam aludni, így megnéztem még a Csajozós film című okádékot is. Ami ürülék is egyben. Tök kiábrándító, hogy Lilyt (How I met your mother) ilyen filmben kell látni. Fujj...majdnem olyan szar volt, mint a Ping Pong - Az ököl színre lép, vagy mint az Epic movie. Életem legszarabb filmjei... Ezt is csak azért néztem végig, mert egyszerűen nem jött álom a szememre. Olyan gusztustalan viccek vannak benne, amiket még én sem találok viccesnek...ez azért sokat elmond róla...

Ma elmentünk a menhelyre ahol Uzsó önkénteskedik. Van vagy 50 felnőtt kutyus. Ebből 8-at megsétáltattunk. Volt közöttük kilóméterhiányos, szuperédi, szomorúdeszuperaranyos, ördögfióka, kakilógép, másikat lepisilő, nyugis, sebes, sakálszerű.... szóval volt minden, mint a búcsúban.
Rajtuk kívül vannak még macskák is. Őket annyira nem figyeltem meg, sunyinak tartom a cicákat és csak a kölyköket bírom.
Vannak kölyökkutyák. Na ott majdnem lecövekeltem örökre. Annyira aranyosak és annyira picik... Sok kis fekete, meg egy picike barna. Kár, hogy őket nem lehet sétáltatni.
Van egy ló is, tőle féltem, így nem mertem közel menni. Igen is, a lovak félelmetesek.
Van birka is, neve még nincs. Mondtam Uzsónak, hogy hívhatnák Gyrosnak. Nem tetszett neki...
Vannak halak. Őket sem figyeltem meg, a halak valahogy sosem vonzottak. Csak a pókerasztalnál.
Rágcsálók. Na, velük foglalkoztunk a legtöbbet. Kicseréltük a deguk ketrecében a forgácsot és a lucernát. Rengeteg degu van. Még kölykök is. Sőt még egy terhes kismama is volt. Mármint degumama.
Patkányalmot is cseréltünk. Akkora patkány volt ott, mint a fél alkarom. Orrbitálisan hatalmas. De meglepő módon aranyos.
Egy sündisznó helyét is kicseréltük. Úgy röfögött, mint Uzsó amikor kólát iszik. Csak gyakrabban.
Vannak teknősök is. Az egyiknek olyan feje van mint egy vakondnak. Brutálisan néz ki.
Van szivárványos boa is. Degut eszik. Vagy patkányt. Vagy tengerimalacot. Farkastörvények uralkodnak... De leginkább degut, mert tényleg rengeteg van. Szóval ha szeretnétek degut, akkor menjetek bátran.

Ééééééééés...VOLT (a múlt idő a lényeg) ott egy törpehörcsög is. De most már itt pihen mögöttem a polcon. Modok életének jobbá tétele ugyanis már az én felelősségem. Hófehér a hasa, a háta pedig szürke a közepén egy fekete csíkkal. És negyedakkora, mint a Hermione. Most régebbi apróságunk böszmének fest Modok mellett. Persze ettől még ugyanúgy szeretjük őt is.
Alig várom, hogy rakhassak fel képeket róla.
Ésésésésésés magától belemászik a kezembe, ha közel teszem hozzá. De nem is érzem, hogy benne van, mert olyan kicsi. Majd tuti lesz megint hörcsögavató mulatság, alig várom, hogy ti is láthassátok. Most megyek is és csak nézem. Bár nehéz, mert befészkelte magát a répaházba. Neki az egy kész palota:)

Isten hozott Modok!:)

Fabula

Tegnap este (Gergő szerint) rengeteg madár volt Balázséknál. Ezek a madarak (Tibcsi szerint) halakra vadásztak.

Én az állatok között csúcsragadozóként szemlélődtem eleinte. Segítségemre először két királynő érkezett, de egy kis Ócsög (hörcsög aranyosnyelven) megtréfálta őket. Gondolták a természet istenei, hogy nekem ennél nagyobb segítség szükséges ebben az állatkertben. Elküldék hát királyaikat. És én megkapám őket és támadást indíték, aminek csak egy ponty szegül ellen.
És ez a ponty egy harapós ponty vala. Megharapá engem és más társaimat is. Engem később el is nyelé ez az érdekes fajta. Mákos Óriás (a sok táplálkozásnak köszönhetően) az alfaja. Ez hát nemes elmúlásom története.

Kiemelkedek az állatvilágból, gondolom magamban leszek én a gondozójuk. Adok nékik lapokat, amivel játszhatnak. Szemlélni is mókás ezt a kis világot, nem hiába, érdekes és vicces egyedek alkotják.
Nagy küzdelem zajlék, a pontyot hamar felfalják. Főként a Ócsög jeleskedik ebben a tevékenységben. Mondjuk ennek csak idő kérdése volt, hisz meg van írva, hogy a pontyoknak alul kell maradniuk ebben a versenyben.

Végül négyen szereztek nyereményt. A legkisebb portékát a Kung-Fu Panda vihette haza, szegény nagyon lefogyott már a végére, de a küzdelmet úgy sem adta fel.
Harmadik a trükkös Bohóchal lett, aki nagy adag műanyag játékszert gyűjtött, majd szórta el később.
A Méregzsák és a Ócsög nem akartak tovább küzdeni, testvériesen megosztoztak a királyságon. (Mint minden más mesében, itt is a fele királyság volt a méltó jutalom.)
Aki nem hiszi, járjon utána!

Ha a Ócsög omaházni is szeretett volna, az én mesém is tovább tartott volna...

A babonás kínaiak

Tegnap tovább folytattam a fogyit, bár már végre ettem is. Nem sokat, szóval elég gyenge voltam már a nap végére, de futni el kellett azért mennem. Most sokkal nehezebben ment. Küzdenem kellett a megállás ellen, valamint sokkal jobban le is izzadtam. Az izomlázam is egyre erőteljesebben ostromol.
De legalább Uzsó hozott mézes-vaniliás tusfürdőt magával, így a zuhany után szuperfrissnek érezhettem magam. Nice hand Uzsó!!!

Ma a suliban a kínai számjegyekről, kiejtésükről és jelentéseikről beszéltünk. Megtudtam, hogy a 8-as feléjük valami szuperszent szám. A jelentése gazdagság. Azért, hogy valakinek 8888 legyen a rendszámában, annak 200-300 ezer dolcsit le kell tennie az asztalra. Akinek egy nyolcas is van benne akár, azt a rendőr nem állíthatja meg. Csak baleset okozásáért büntethetik meg, akár gyorsan is hajthat.
Állítólag a tag aki tartotta az órát fogadott egy haverjával, hogy az illető nem mer kimenni egy nagy nyolcassal a hátán az utcára. Végül kiment, de nem verték meg, hanem az emberek bólintással és meghajlással üdvözölték.
Na most ez vagy tök fura...vagy olyan vagyok, mint a Fecó...mindent beveszek.
Állítólag az olimpia is ezért kezdődött 2008. 08. 08. 8 óra 8 perckor. Ha mindez igaz, akkor Uzsót, de főleg Amót istennővé avatnák ott helyben.

Kedvenc számom a 4-es viszont minden jónak az ellentéte, ugyanis jelentése az, hogy halál és félnek tőle mint a tűztől. Hát most már kínai válogatott focista se leszek, mivel tuti 4-es mezben akarnék játszani, de abban meg nem engednének... Összeomlottak az álmaim...

Két filmet néztünk meg a napokban Uzsóval. Az egyik a Sasszem volt, ami elég izgalmas, bár kiszámítható akciófilmszerűség. A vége lehetett volna egészen ütős is akár. Ajánlom bárkinek, egy kis esti szórakozásra tök jó.
A másik a Karácsonyi lidércnyomás volt. Én elaludtam rajta, de még a mese-mese-mátkám Uzsó is. Ez mindent elmond róla...

Elélek az univerzum energiáin is...

Mivel nagyon szépen kezdtem a fogyókúrámat anno, de annál szebben kezdtem el hanyagolni, ezért most próbát teszek, hogy újjáélesszem hamvaiból, pont úgy mint a főnixek.
Nem gyengén durrantottam neki mindjárt az első napon. Víznapot tartottam (csak folyadék egész nap...nem, nem a 90 napos diétát tolom továbbra sem), ami ugyebár víz hiányában kólanappá szelídült. Nem is baj, mert nagyon kellett a cukor.
Este még futni is elmentem. Valamiért nem a mostanában hallgatott tinglibb-tanglibb zenéket csapattam az mp3 lejátszómmal, hanem a régi kedvenceket. Linkin Park, System Of A Down, Ska-P. Csak úgy hasítottam a kilómétereket üres bendőmmel. Hazaérve majdnem meghaltam, erőm sem volt ahhoz, hogy levetkőzzek, de aztán hősiesen összeszedtem magam.
Végül Uzsónál gyenge voltam és ettem vacsorára 5 kiskanál gyümölcssalit, valamint lenyomtam két bögre kakaót, de abból egy nem számít, mert ráfogtam a nyuszira.

Kezdetnek nem rossz, ma is folytatom, egybekötve kis beadandó írással és pókerrel.
Rájöttem ugyanis, hogy az unibeten van még 1500 VIP pontom, amiből bő nyállal nevezhetek még versenyekre. Shuffle up and deal!!!

Ma délelőtt rendet raktam a koliszobában...csillog-villog. Tündököl. Ragyog. Tokáskodik. Besza-behu na.

Roli kérdezte, hogy mennyit spórolok így, hogy nem rendelek. Nos a kaják terén valóban spóroltam, de az elmúlt hónapban elég sokat mászkáltam moziba, meg  voltunk bulizni is, így tényleges előrelépés nem történt. Mármint pénzügyileg. De spórolni azért megtanultam. Ezen a héten például előreláthatólag a vasárnapi rendelésen kívül 65 forintot költök majd kajára.
Nice hand Tokmok!!!

Kis kiegészítés: Már van víz, így nem kellett kólával fürödnöm a futás után:)

Csőtörés

1. Megszületett a leggyorsabb kakilás elve. KGB-vel mindketten éreztük a természet hívó szavát és megállapítottuk, hogy ha már elmegyünk wc-re, akkor legyünk az elsők között. Ugyanis a tartályokban még talán van víz, valamint ha nincs, akkor sem egy más által alkotott kupac felett kell ülnünk. (de szépek is azok a pottyantós wc-s régi emlékek:D)
   Szerencsére mindketten találtunk még tele tartályt. Nice hand KGB & Toka!!!
   Mindez tegnap este történt...most itt ülök és nem merek elmenni wc-re...pedig nagyon kellene már...
   
2. Felhívtam az este Rolit, hogy rendelnénk a srácokkal kólát, mert mivel nincs víz, nem tudunk mit inni és a legközelebbi éjjel-nappali bolt is messze van. De csak kólát ugyebár nem lehet rendelni, viszont akkor megszegném a fogadást, ha rendelnék, így engedélyt kellett kérnem. A lényeg tényleg a kóla volt.
3. Ma reggel kólával mostam fogat. Érdekes volt...